Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-02-01 / 2. szám

kely kapu, tárgyi népi hagyományaink egyik legpompásabbja, épen úgy, mint bármely más hagyományunk, egész törté­netet tud elmondani, amely mindig mél­tó a meghallgatásra. Dr. Tama Imre. "JAMBOREE EMLÉKEK"foly tatása. pást, egy civillel találkozik. A civil útba akarja igazítani, de a magyar fiú rosszat szimatol: - "Ez is valami dön­­tő-biró féle lesz!" - és megy tovább. Megérkezik a kijelölt ponthoz, itt u­­jabb megbízást kap: az egyik tanyán le­­vál várja... oda is elérkezik, a leve­let bakancsába rejti /motozást jeleznek és hajnal felé megérkezik a célhoz.Más­nap hirdetik ki az eredményt:Első lett Magyarország 19 ponttal, második Kina 18 ponttal, harmadik Chile 17 ponttal. /Anglia, Amerika messze lemaradt./ Táborépitésben második lett a magyar csapat /Anglia után/. Az első­segélynyújtásban is elsők lettek a ma­gyar fiuk, de arra bizonyára senki sem mert volna előre gondolni, hogy a lasz­­szóvetésben megelőzzük Amerikát! A csó­nakversenyre szinte csak becsületből ne­vezett be a magyar csapat. /Harminckét­órás csónakkirándulás folyón, tavon és sósvizen - tengertelen ország fiainak?/ Mégis a második helyen végez a magyar csapat Amerika után! Búvárúszásban is a második helyre kerültek a magyar szi­­nek. Az egész tábor fölfigyel a ma­gyar csapatra. A táborparancsnokság föl­kérésére a magyar cserkészzenekar m in­­den este takarodó gyanánt a "Kraszna­­horka buszke várá"-t játszotta ei a tá­bor főterén. A fiuk magatartása, megjelenése különösen megragadja a külföldieket. Pedig a külső megjelenés tekintetében nem könnyű a magyar fiuk helyzete. E- gyenruhájuk - szegénységük miatt /19kV nem versenyezhet a gazdag nemzetek fi­ainak ruháival. Cserkészingeink árnya­lata nem egyöntetű, az olcsó anyag kccy­­nyen gyürődik és a nap egy hét alatt könnyen kiszivja a szinét ; a csajkák és a hátizsákok sem egyformák, de köz­ben azt is érzik a fiuk, hogy a ruha silányságát, fakóságát kemény cserkész­lélekkel kell pótolni. Az egyik autóról ajándékfogkré­­■met dobálnak le, nagy tülekedés támad az autó korul, a tömegben nincs egyet-' len magyar fiú sem. Ezt az autón is észreveszik és külön a magyar tábo r kerítéséhez hajtanak és a tábor terü­letére egész fogkrémzáport zuditanak. A táborozás utolsóelőtti napján rettenetes vihar volt. A legtöbb nem­zet cserkésze - mint ázott ürge - i­­gyekezett sátraiból biztosabb, szára­zabb szállásra /sok táborban nem is volt árkolás!/ A táborparancsnokság a magyar csapatnak is teherautót küldött a "kitelepüléshez", de a magyar tábor vidáman teázik a sátrak alatt és a dán hirnököt is ott fogják teára... J.S.Wilson, a jamboreebajnokság főversenybirája igy nyilatkozott a ma­gyar csapatról:- Teljes őszinteséggel mondha­tom, hogy e magyar csapat gyakorolta rám a legmélyebb hatást valamennyi csa­pat közül. Ennek sok oka volt.Először is tudtam azokról a nehézségekről, a­­melyekkel a cserkészetnek Magyaror­szágon meg kellett küzdenie. A fiuk viselkedése és szelleme igazolta,hogy ezeket a nehézségeket bámulatos módon küzdötték le. A csapatnak minden ver­senyszámban elért harmadik helyezése igen nagy teljesitmény volt, annyival is inkább, mivel igen kevéssel maradt el Amerika és Anglia mögött. Folyt.köv.

Next

/
Thumbnails
Contents