Magyar Cserkész, 1956 (7. évfolyam, 1-2. szám)

1956-02-01 / 2. szám

KÖRMÖCBÁNYA Magyarország legnevezetesebb bá­nya- és pénzverő-városának eredete má­ig sincs tisztázva. Kétségtelen, hogy ott, ahol ma a város fekszik, már két­ezer évvel ezelőtt bányamiveiés folyt és olvasztók működtek. De a napjainkig élő város alapitáaa sokkal később kö­vetkezett el. Van rá nyom, hogy Kálmán király /1095-1H6/, aki az ország északnyuga­ti részeiben sok alkotással örökítette meg nevét, hozta ide az első telepese­ket. Annál sajátságosabb, hogy a vá­rosról szóló legkorábbi oklevelek csak a XIV. század első harmadából valók.De azért Károly Kóbert király 13R8-Í ado­mány leveléből , amellyel nagy kiváltsá­gokat s köröskörul egy mérföldre ter­jedő erdőséget ad a polgároknak, már régi és jelentős teiepitmény képe bon­takozik ki. A királyi kivált­ságlevelek sűrűn köve-­­tik egymást: Nagy Lajos, Mária, Zsigmond,V.Lász­ló, Mátyás bőven adták Körmöncbányának a pri­vilégiumokat; a pallos­jogot, cimert, a vörös pecsétviasz használatát egymás után elnyerte a város. Körmöcbánya nőtt, erősödött, gazdagodott, s ha veszedelem fenye­gette, helyt állt magá­ért. 1454—ben a csehek kudarccal távoztak el falai alól. Hanem a há­borúk üimeritettéka vá­rost, nem volt képes ma­ga erejéből folytatni a bányák művelé­sét 3 végül is átadták azokat Mária öz­vegy királynénak, akitől röviddel utóbb I. Ferdinand szerezte meg. Innen kezd­ve a bányák a kincstár kezébe mentek át, de ezzel elhárult az erődítések fan tartásának terhe is. Ha a hagyománynak hinni lehetne, a város a XV. század elejéig csak fa­palánkkal volt bekeritve. Ez legalább is valószinutlen; mindenesetre megvolt már a XIV. századoan a várost körülve­vő vizárok, amihez a vizet a bámulatos technikai ügyességgel a város alá ve­zetett Körmöc-patak szolgáltatta és ál­lott a fellegvár, hogy szükség esetén végső menedékül szolgálhasson. Bizonyos ellenben, hogy a huszi­ta-mozgalmak hirére a tanács királyi segítséggel felépítette a faxakat,ame­ly ékből még maradt annyi korunkra,hogy egykori állapotú, król tiszta képet nyerhessünk. A várost átlagban tizenkét méter magasságú,köböl rakott várfal köritet­te. Kilenc kiugró,részben toronyszerű­én kiépített bástya tette xehetövé a falak hathatósabb védexmét; ezek"közűi a Vöröstorony nevűben rakott a hóhér. Két egyforma kapu vezetett a városba.A felsőt 187Ű-ben xebontották;falai két méter vastagok voltak. A hozzá hasonló alsó kapu még ere­deti alakjában áll. Ez 14kS-oan épült. Egyszerű, erős, zömök négyszögletű to­rony, csucsives kapunyilással. E régi kaputorony eié 1539-ben, amikor a pol­gárság Podmaniczky. Ráfael és Basó Má­tyás gonoszhirü rablólovagok megroha­­násától rettegett, a régire ferdén ál­ló uj kaputornyot építettek. Ennek kivulről két gótikus sza­bású nyilása van, egy a kocsik és egy a gyalogosok részére. Befelé a kapu­csarnokból már csak egy tágasabb körives nyilás vezet a város felé. A külső nyilás fölött re­naissance iziésű csinos erkély van s még meg­vannak a vasórsok, ame­lyeken a feivonóhid lán­ca gördült. A kapu má­sik oldalát Mária ki­rályné és I. Ferdinand köbefaragott éremképe disziti. Az uj és a régi kaputorony közt szabály­talan alakú kis nyitott udvar van, ahol az el­lenséget, ha az első ka­pun betört volna, meg lehessen szorítani. A belváros észak­keletnek fekvő legmaga­­saoo pontján áll a fellegvár, Közepén egy szép térés templommal, amelyet Má­tyás uralkodása alatt Kezdtek épiteni s a XVI. század első tizedében fejez­tek be. A templomot kettős körfal öves­­te, öt bástyatoronnyal; ezekből még három ma is megvan. Ez az erőd jóval régibb az egyháznál; az északi bástyá­val egybefüggő temetőkápolnát i43l-ben már megújították és újra felszentelték Egészben véve Körmöc az ország legjobban megerősített városai közé tartozott. Ezért fegyverrel sem a nu­­sziták, sem más nem tudták bevenni. K- rőditéseiben a legtöbb kárt nem is az ellenség, hanem a tűzvész tette. 1560- ban akkora volt a veszedelem, hogy a fából épült védőfolyosők az összes fa­iak mentén megégtek s tüzűkben megol­vadtak az ágyuk. Majdnem ugyanannyi kárt tett a régi erőditésekben a kegyeietienség s az Ujitás vágya.Ez semmisítette meg, mint vélt közlekedési akadályt, a szép Folytatás a 6.oldalon. 5

Next

/
Thumbnails
Contents