Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-01-01 / 1. szám
za pogány áldozat füstje!-Tette hozzá hamiskásan öszinta vallomásához a vitéz.’ Met* hát magyar ember mindig szerette a tréfát, meg mivel László király egyből lecsapatta fülét annak, akiről kitudódott, hogy pogány szokásoknak hódol.- Hagy példa, jó példa ólöttünk László királyunk. Mindnyájunknál fejjel magassabb lovag! Magukba mélyedve üldögéltek a legények. Odakint megszólaltak a harangok. Zsolozsma ideje. A két barát hangtalanul távozott. A Tisza vidékére is leszállt az est. Hosszú idő óta békésen ismét. A falvakban, városokban ilyenkor hangzik fel a magyar asszonyok ajkán a dal.És már ekkorj már életében szájról szájra szállt hire, dalban örö- Kitette meg a magyar,László királyt. Esti imán, a templom hiaeg kövén alázattal térdelt számtalan csata győztes vezére, Istent imádó,hazát szerető, gyengéket oltalmazó lovagi eszménykép. Magyar ember elött"csillagok között legfényesebb csillag." Szent László! D.Bognár Ágnes SZENT LÁSZLÓ HIMNUSZ i. Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, Szent kerályok közt drágalátos gyöngy Csillagok között fényesseges csillag. Te arcul teljes, szép piros valál, Tekéntetedben embereknél kedvesb; Beszédedben ékes.karodban erős, Lám mindent te ejtesz,ki teveled küzdik. Tagodban ékes.termetedben diszes, Válladtúl fogva mindeneknél magasb; Csak szépséged császárságra méltó, Hogy szent korona téged méltán illet. Testedben tiszta,lelkedben fényes. Szivedben bátor,miként vad oroszlán, Azért neveztek Bátor Lászlónak, Mikoron mégien ifjudad volnál. II. Hol vagy László kerály? Téged magyar kévén, Hontalan bánattal, Szakadatlan sirván, Éjek rabságában, Nevedet szólitván... Szánd meg a mi gyászunk! Szüntelen várunk, Te erődben bizván! Legszebb középkori himnuszaink egyike, melynek latin eredetijét is magyar ember irta. A nagy király emberi vonásaira is kitér. A legnépszerűbb árpádházi szent valóságos alakja jelenik meg benne előttünk. Egyik leggyönyörűbb középkori magyar fohászunk, amelynek mind a tizenkét strófáját, különösen Erdélyben és Biharban öreg emberek még ma is tudják énekelni. E gyönyörű strófák Szent László hihetetlenül csodálatos miráculuméról szólnak. Olyan tényekről és legendákról, amelyek szorosan összefüg-. genek Szent László személyével és Szent Istvánhoz, ennek minden nagysága mellett is, nem kapcsolhatók. Épen ezért a "Hol vagy István király..."cimü szép énekben, amelyet István királyra alkalmaznak mintegy kétszáz esztendeje, elmaradtak a Szent László csodatetteivel kapcsolatos gyönyörű részek. 1.1-3- hoz- la az Is- len pi-ros pünkösd nap-ját, -f-1—.f i J 1 J~3 iJ mi is meg- hor-doz-zuk ki- rály- né asz- szonykAt 2. Piros pünkösd napján mindenek újulnak, a kertek, a mezők virágba borulnak. 3. Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az Istennek dicséretet mondok. 4. Gyenge vesző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében most nyílni akarok. 5. Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyílhatok, csak úgy illatozok. 6
