Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1955-01-01 / 1. szám

MAGYARSÁGISMERET Rovatvezető: dr. A CSÁNGÓK A magyar nemzettestnek van egy igen kevesek által ismert, vagy épen csak névszerint ismert csoportja; mely ma könnyen egymilliós tömeget számlál­hatna, ha nem a legmostohább magyar sors jutott volna osztályrészéül. A Kárpátok koszorúján kivül él a csángó­­magyarok kb. 125.000-es tömege. A je­lenlegi sorsukat nem ismerjük. Remél­hetőleg épen úgy átvészelik a mai ször­nyű időket, amint kiállták a sok szá­zados idegenben élés veszélyeit. Alig van népcsoport amelyik annyi öntudatot, népi emlékezést tud felmutatni, mint épen a csángó magya­rok, kik a legret­tenetesebb, száza­dokon át tartó terv­szerű irtás, üldö­zés és magukraha­­gyottság után igy énekelnek máig is: "Halljuk, áll még Magyarország, Istenem, bár Te is megáldd! Hogy rajtunk ' kö­nyörüljenek, Elveszni ne enged­jenek." Megható ez a csángó "ima".Megrá­­zó, mint a magyar Hiszekegyj s lehe­tetlen szaraz szem­mel olvasni. Aki egyszer fel­kereste a csángó ma­gyar településeket, nem tudja a látotta­kat feledni. Olyan ősi magyar levegő és forró magyarségsze­­retet csapja meg, hogy honfoglaló ősei Jutnak eszébe, hi­szen a moldavai ma­gyarság őrzi a ro­mán tenger ostromá­ban, mint magános szirt az ösmagyar sirokat, az etelközi emlékeket. Ha valaki eljut a csángó fa­luba és a köszönésre magyarul válaszol, futótűzként terjed el, hogy magyar ér­kezett a nagy Hazából s félóra alatt zsongásban van a falu, mint a felboly­gatott méhkas. Mindenki szeretné lát­ni a nagy, boldog Magyarország képvi­selőjét. Sok évszázad óta küzd a csángó az idegen elnyomatás ellen. A magyar­ságnak a saját nehéz történelmi sorsa nem engedte meg, hogy a csángókkal fog­lalkozzék. Csak néhány lelkes pap,egy­két megszállott népnevelő kockáztatta TÁRNÁ IMRE kenyerét és életét, hogy közéjük jus­son és élesztgesse a magyar érzést, s ápolja a magyar szót. Nem csoda, hogy az elhagyott csángó nép megható szavakban fejezi ki bánatát, az elhagyott árvák szomorú sorsát: "Csángó magyar,csángó magyar! Művé lettél,csángó magyar Ágról szakadt madár vagy Te: Elfeledve,eltemetve." A csángók eredete. A moldvai magyarságot általá­nosító tévedéssel nevezik csángóknak. Ebbe a tévedésbe nem csak a hozzá nem értök, hanem az un. szakirodalom is gyakran beleesik. Sokszor megesik az is, hogy a bukovi­nai székely telepe­ket is csángóknak nevezik. A jelenlegi moldvai magyaroknak csak kis töredéke "csángó"származású, s ezt az elnevezést nem csak velük, ha­nem a székelyföl di magyarokkal kapcso­latban is használ­ták már. A csángó elneve­zéssel kapcsolatban tudnunk keli,hogy a moldavai magyarság zöme östeiepulés , honfogiainskori ma­radvány. A csángó név, mint a moldvai összmagy arságra vo­­natKoztatott elne­vezés csak a XVIII. szd. végén tűnik lel. Bár lb55-ban egy erdélyi oklevélben már felbukkant. Az okirat szerint a csángó elnevezést egy töredék magyarságra vonatkoztatják, amivel megkülönböztetik a magyaroktól és székelyektől. Később Kentemir volt moldvai fejedelem és történetiró nevezi 1771- ben megjelent Könyvében a moldvai össa­­magyarságot csángóknak. Könyve szerint nincs is valódi oláh Moldvában, mert lakóinak származása szláv vagy csángó. A csángó elnevezést azután gróf Teleki Domonkos tette közismertté , 180>­­ben Írott munkájával. Nem ..ehet azonban eiéggé hang­súlyozni, hogy a csángók- akárcsak a Folytatás a !<;.oldalon. Tejetszürő csángó juhász

Next

/
Thumbnails
Contents