Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Párduc-hegyi kaland Az ugrásra kész párduc meggörbí­ti hátát, fejét egészen a földön tart­ja, izmos hátsó lábait rugóként feszí­ti meg. Nos, pontosan ilyen a ^árduchegy az Eszakamerikai "Catskill"-ekben. A nagy macska hátát felborzolják a ren­detlenül nőtt bozot és a fehéres törzsű sok vihart látott fák. Ez a hegy volt célunk. Az US ke­­letpattvidék magyar csapatai itt adtak egymásnak találkozót. Az idén a new­­yorkiak - már mint komoly roverek-ren­­dezték a párduchegyi kalandot. Fiatal-r jaink is ott voltak--az uj korosztály­­amik tegnap még az amekikai erdők hő­sének, 'Börharisnyának /Davy Crocett / áruházban vett olcsó utánzatu sipkáját hordták, hogy- a városi aszfaltra vará­zsolhassák a szabad erdő nagyszerűségét. A hegy aljában magyar cserkészek négyszöge készült a nagy feladatra.Ra­gyogó délelőtti napsütésben az égre néznek, segitséget kérnek, hogy meg­állhassák helyüket a két napos nehéz portyán. A három csoport, három oldal­ról indult. A New Yorki párducok /akik nevü­ket tigrisről párducra változtatták / vállalták a legnehezebb feladatot. To­ronyiránt neki a meredeknek. Útközben nagy főzést csaptak, sőt kenyerüket is maguk sütötték. Nagyszerű ut után ér­tek fel a tetőre, izzadtak, szakado­zottan. Végül a már felérkezett két másik csoport ellen támadást kísérel­tek meg. Ez azonban az éber biztosítás és a kiváló őrszemek tüzében összeom­lott. A passaici Gorillák,Woodbridge-i kiegészítéssel megerőltető gerinc ván­dorlást hajtottak végre észak felöl közelítve meg a csúcsot. S mint nevük is mutatja, ők a cs. tudományok legha­talmasabb jai ,-gorillái ,- igy munkáju­kat óramű pontossággal végezték. Első nagy komoly kirándulásukon a kicsik is derekasan megállták helyü­ket. Mindnyájan jól tudjuk, mit jelen­tenek cserkészéletünk első mérföldjei, különösen, ha azok hegynek felvezetnek és ha két napos teljes felszerelés,sát­rak, hálózsák nyomja hátunkat. Éjjeli táborhelyet a csúcs alatt védettebb helyen vertünk, miután augo­­rillák" egy vizenyős helyen addig ku­tattak, ástak, építettek, mig vigan csörgedező erecskét nyitottak a kiszá­radt cserkészajkak nem csekély öröméra Este a tető közelében gyújtottuk meg a szalonna piritó tűzeinket. Eldalolgat­­tunk, később azután a szél kezdett da­­lolgatni mire kioltottuk a tüzeket, s mindenki aludni tért. Alig értük el sátrainkat, mege­redt az eső. Szerencse, hogy aludtunk, s igy észre sem vettük, mikor lettünk vizesek. Mert a sziklás hegyoldalban árkot nem lehetett ásni, viszont a sá­tornak meg az a jó tulajdonsága, hogy a vizet felülről fogja csak le,- ol­dalról néha beereszti.­Reggel ugyan tisztult az idő, de alig indultunk útnak iszonyatos futó­­zápor ért utói bennünket. Ha időnk lett volna, bizony ismét letáboroztunk vol­na. Azonban vasárnap lévén igyekeztünk a templomba. Kora délután kemény hadi­játék folyt. A Catskill ma már öreg barátunk. Úgy is üdvözöljük, ha a lábaihoz érünk, s mikor a kocsik kifordulnak a Kings­­toni völgybe viszontlátással búcsúzunk tőlük. Folytatás a 11. oldalról " sose?.hívják önmagukat csán­góknak ,sem pedig a komyezo oláhsag nem nevezi őket annak. A csángó szó szótani magyará­zatával először Pető Dénes próbálkozik 186Ü-ben. De sem ő, sem a későbbi Mun­kácsi Bernát, valamint Melich János félej erőszakolt szómagyarázatok nem álljak meg helyüket, amelyek "csatan­gol" stb. szókból akarták az eredetet levezetni. A magyarral rokon népeknél és ott, ahol magyarok megfordultak, gyak­ran megtalálható a csángó népnév,mely­nek jelentése:"erős","hatalmas". Ezek alapján valószínűnek látszik, hogy a csángó név népnév és ők magyar törzs­töredék lehettek. Településük helyei és módjai az ösmagyarokéval hasonló. 12

Next

/
Thumbnails
Contents