Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
AMIT A TEMETŐK BESZÉLNEK NÉPMESE FOLYTATÁS Nem érdektelen megvizsgálni azt hogy kik, mik azok az alakok, melyek a mesében mozognak s hogy milyen törvények hatása alatt áll a mese társadalma? A mesében nincsenek meghatározott törvények, országok, határok olyan értelemben, mint az a valós ágban van,mindamellett a mesének megvannak a maga áthághatatlan törvényei. A mese nem ismer születési előjogokat, s bár különböző foglalkozású embereket szerepeltet, mint király,katona, juhász, kukta, stb., ezeknek érvényesülése a saját képességeiktől , tetteiktől függ, nem előjogaiktól. A mesében a nép a maga igazságérzetét, felfogását vetíti ki és hangot ad a tehetséges, de igazságtalanul elnyomottak Jogainak. Ismeretes, hogy sok mesében fordul elő,hogy három gyerek közül, akik valamilyen feladat elvégzésére vállalkoznak, mindig az eddig nagyon észre sem vett legkisebb fiú oldja meg a feladatot . Sok néprajzkutatónak a véleménye, hogy a hármas felosztásban a társadalmi osztályok lennének megszemélyesítve, a hogy a legkisebb fiú nem más, mint a nép maga, az elnyomott őserő, amely végre megkapja a maga Jutalmát es méltó helyét. Ennek a mesebeli hármasságnak a ma is élő nyoma az a lakodalmi szokásunk,hogy a kérők elé három lányt vezetnek, kik vénasszonynak, nyomoréknak stb., vannak álcázva e a vőlegénynek kell kiválasztani az Igazit közölök. A mesében nemcsak az igazság.de az adott szó le szent, melyet minden körülmények közt meg kell tartani. Megezegőjére büntetés vár. Még maga az ördög is hálás a mesékben a kapott Jóteltért s az általános " Jótett helyébe, Jót várj " mondás alól csak pár állatmesében van kivétel, ahol a róka, meg a kígyó /ravaszaág Jelképei/ hálétlanaággal fizetnek. Ezek a meséink azonban indiai aradatüek, s India a pesszimizmus hazája. feltétlen tisztelafee* részesül a mesében a hitvesi hűség le, megszegőire halálbüntetés, vagy állattá való átváltozás vár. Aki más menyasszonyát igyekszik álnok módon elkaparintani,arra isteni igazságszolgáltatás váriErős János nyilat röpít a magasba, saviszszahulló nyíl átfúrja Komorzsoló fejét, ki János menyasszonyát akarta megszerezni . Szent a mesében a halálraítélt utolsó kívánsága, de szent a haldokló végső akarata is, melyet még életük kockáztatásával is végrehajtanak a mese hősei. Az árvákat, szegényeket, elhagyottakat külön természeti hatalmak, vagy az égben lévő rokonaik védik s ezekkel a mesében az egész természet, mint egy hatalmas szív, együtt érez. Ez a felfogás, mely a népdalainkból is kicsendül, a nép szociális érzületéről tesz tanúságot f lásd Hamupipőke, Vasfejü farka8,stb. Igen szép vonás meséinkben a vendégjog tisztelete, melyet leggyakrabban a vascsru babák, a boszorkányok aértenek meg, melyért súlyosan bűnhődnek. Ilyen mese, amikor a boszorkány, akinek 12 eladó lánya van, látszólag szive sen ad ej jeli «állást a betérő 12 háztüznézőnek, de éjjel meg akarja okét ölni. Szándékát kitudja a legkisebb fiú és a dolgot visszájára fordítja, s a boszorkány megöli a tulajdon 12 lányét. Annyire szent a vendégszeretet meséinkben, hogy a mesehőst még a gonosz sárkány is megvendégeli, mielőtt megvív vele, valamint az "Idegenszagot" megérző, hazatérő sarkányís kénytelen meghunyászkodni az idegennel szemben, amikor feleségétől megtudja, hogy azt vendéggé fogadták távollétiben. Egyik tündöklő erénye a magyar mesének a lovagiasság. A meeehőe alvó vitézt talál útjában, de nem tartja vitézi tettnek álmában megölni, a lefekszik melléje, hogy megvárja,migae felébred. Közben elalszik, s ekkor felébred aa alvó, aki szintén meg akarja dini a maga mellett alva talált idegent, de meggondolja, hogy amaz la úgy tehetett volna veie, ha akarta volna, Így megvárja, míg felébred. Ekkor erőpróbát tartanak s utána holtig tartó barátságot fogadnak. Ennek a mesénknek HORTOBÁGYI CSIKÓS 10
