Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
egy orosz és három román, még kilenc magyar változata ismeretes, igy Mzot nyos,^hogy magyar eredetű es a másik két nép vette át tőlünk, mert az a körülmény, hogy nálunk szerepel leggyakrabbam, arra utal, hogy mélyen gyökeredző, eredeti hagyomány, melynek átadói mi voltunk. Ez a mese anngyar lovagias hagyomány megőrzője. De nincs is egyetlen ismert mesénk sem, ahol a jó ne győzne, s a gonosz el ne venné büntetését. A gonosz büntetésének nemei is változatosak meséinkben. Gyakori a négyfelé hasítás, melynek világképi gyökerei vannak,lásd később Koppány esetét. Ismeretes a sok halálmódon felül az elevenen való pokolba küldés, valamint az is, hogy a tettes előtt elmondják saját tetteit s itéletmondásra szólítják fel, ki nem tudja, hogy saját magáról van szó, maga mondja ki maga felett a szigorú itéletet. Ennyit a mese társadalmáról, erkölcsi felfogásáról. dr.T.I. Kora délutáni tavaszi napsütésben úszik a -Kalazantius Hall - magyar piarista atyák Érié tó parti festői fekvésű rendháza. a főépülethez vezető pázsittal szegélyezett hosszú utón, egymás után gördülnek be a gépkocsik. Cserkészvezetők ülnek benne, akik S- szakamerika különböző városaiból jönnek a Magyar Cserkészszövetség Közgyűlésére. Elsőnek a New York - Garfieldiek érkeznek meg, maid a Clevelandi részleg is, s őket követik a többiek. Lassan sötétedik. Benn a hatalmas társalgóban már csoportokba verődve, beszélgetve örülnek' egymásnak a rég nem látott jóbarátok.Pontosán este 7 órakor megszólal az elnöki asztal csengője és dr.Gerencsér István Gzöv.Alelhök a megjelenésben akadályoztatott elnökünk megbízásából megnyitja a gyűlést. A megnyitó szavak alatt, mint jó riporterhez illik, gyorsan megszámolom az egybegyűlteket és’örömmel állapítom meg, hogy közel félszáz cserkésztisztnek sikerült sok esetben többezer kilométer távolságot legyőzve, a nagyjelentőségű eseményre eljönnie. A pálmát azonban mindenképpen Kótai Zoli bátyánk viszi el, akit nem közelebbiül, mint az amerikai kontinens legdélibb országából, pontosabban Buenos Airesből üdvözölhettünk mar magunk között. Lelkesen meg is éljenezzük. Mellette ’’inek a főasztalnál dr. Bátori József tb.elnökünk és vendéglátónk, dr. Harsányi András a 3zöv.Társelnöke és Beodray Ferenc Szöv. vezetőtiszt. A cserkésztisztek népes csoportjában is csupa ismerős foglal helyet. Ott látom a Központ Osztályvezetőit, számos csapatparancsnokot és a más országokban működő csapatok képviseletét ellátó cserkésztiszteket. Feltűnik, hogy a leánycserkészvezetők kasztot képezve, kölon helyet "bérelve" egv sarokba bújtak össze. E-löször úgy festett a dolog, hogy örsisarkot akarnak épiteni a Közo." leánycserkész osztály vezetője állal tetemes számban összeállított grafikonokból, statisztikai adatokból. Később azonban, hogy hivatásos "évijelentés adatbogarászonk" a uoz'almi osztály táblázatainak számadataivá-1, túlteljesítette a ''normájukat", úgy látszik letettek erről, hihetőleg'a vendéglátó piarista atyák nagyobb örömére. Mcst neszem észre, hogy elszaladt kezemben a toll és nem tartottam be az illő sorrendet. Az elnöki megnyit't követőleg Bétori atya emlékezett meg Teleki Pálról keresetlen szavakkal. lelkünkre kötötte, hogy minden munkánk olyan legyen, hogy annak eredményeiről nyugodt lélekkel tehessünk jelentést néhai főcserkészünknek. A szokásos közgyűlési formaságok után a Szöv.vezetőtiszt adott általános tájékoztatót a Szövetség központjának és csapatainak az elmúlt esztendőben végzett munkájáról. Örömmel hallottuk, a beszámolóból, hog.v az elmúlt év is hatalmas fejlődési folyamatot jelent,s úgy cserkészeink, mint csapataink száma tetemesen gyarapodott. Saitómunkank nagy eredménye a Vezetők Lapjának és 2 uj könyv megjelentetésének ténye, mondotta a Sajtó osztáj vezetője,de nem lebecsülendő az sem, hogy közel ezer dollár értékű könyvet és újságot küldtünk az arra rászoruló magyaroknak, cserkéezeknek. Az 1953-as év munkáját visszatükröző sok értékes és szines adat filmszerű lepergetését, Pista bátyánk elnöki ukáza akasztotta meg,aki á későre járó időre - és a további fontos programmpontokra sár ánk váró vacsorára" - hivatkozva, meglehetősen rövidre szabta a még hátralévő jelentéstevők idejét. Az utóbbi érvvel úgy látszik sokan egyet értettek a még esedékes jelentés tévők közül,mert valóban "rövid vágtáztak". Kivételt csaka Közp.Jogi osztály közszeretetben álló vezetője képezett, aki a tőle megszokott nyugodt, tempós stilusban, számolt be munkájáról és az alapszabály módositási javaslatokhoz hozzászólásokat is a saját elképzeléseinek rendithetetlen nyugalommal tör/folyt.a ló.oldalon./ 11 SZSltFuLJS GAZSI RIPORTJA A KÖZGYŰLÉSRŐL
