Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11. szám
/A botjával jót kerít a föld felett és leverné a köréje csoportosult pásztorok lábát, ha azok nem ugranának fel, míg a bot elsuhan alattuk. / IV. PÁSZTOR: öreg, énekelj a kis Jézuskának! ÖREG /a betlehemhez hajol és belebámulva énekel. Térdeit billegtetve rázza a szűrös alakját/: n\r. Jim jjniffju A ki» Ji'Xu.1 ara^ l - dti-a/^-jCL. /öreg oldalra elbillen a földre és arccal lefelé fordul. Az I., II. és III. pásztor köréje térdel. A két kézre fogott botjaikra támaszkodva előrehajolnak. Az öreg felett összeér a hármajuk süvege./ IV. PÁSZTOR /körbejárja a csoportokat, jobbra - tehát a botot tartó keze belül van - ütemesen veri a csörgés botot és énekel a "Megszállottuk házát" dallamárs/: 0, árva pásztorság, Mezei uraság, De elaludtatok, Magamat hagytatok, Ez nyájaim mellett! Kis Jézusnak nincs kályhája, Posztóba van bepólyázva, Ökör -szamár lehel rája, Melegíti a párája. Ó, te dudás, mit szundikálsz? Fényes az ég, nem kell lámpás! Verjed, verjed a citerát, Zengj Jézusnak egy szép nótát! /Folytatólag kezdik az alábbi éneket. A IV. pásztor hirtelen megfordul, hogy a szalagok s a gyolcsruha kényesen vágódjék utána - és ellenkező irányban jár körbe. Az I., II. és III. pásztor sorban felkel, hasonló lendülettel indul és követi a IV. pásztort. Az öreg a körbenjárók között áll, térdét bil - legetve, ütemesen rázza a testét, azaz táncol. Énekelnek/: ÖREG /visszafordul és pár lépést tesz a pásztorok felé. Zsörtölődve szól/: Tik csak esztek-isztok, de szegény öregapátokról nem gondolkodtok! Ettetek-e már? IV. PÁSZTOR: Nem öreg, nem, csak a varjú csontját szopogattuk! ÖREG: Ittatok-e már? IV. PÁSZTOR: Nem Öreg, nem, csak a kulacs száját nyalogattuk! ÖREG: Már tán ti feküdtetek is? IV. PÁSZTOR: Nem öreg, nem, csak most akarunk! Pásztorok keljünk fel, Hamar induljunk el, Betlehem városába, Rongyos istállócskába, Siessünk, ne késsünk, Hogy még ezen éjjel odaérhessünk, Mi urunknak tiszteletet tehessünk. ví-9«**.lejetek Jé-tui «die- te-t-t. Hobhloq jcitob. dől- strofctt-Hö-k. lhtc.Kte-ki. ffi-rfni--------A Siüz kr 64 fcl-Ko-lci. és -lo-gcc-dcL, ^ J 1 Ali «.QAln-e.1 álUottnak mon da . lm az egek tanitója jászolban fekszik, Mindeneknek földesura barmok közt nyugszik, ö udvarié szolgái: juhok, barmok pásztori, Nem is tündér ez világnak földesurai. ÖREG /mérgesen/: Hagytatok-e nekem helyet? IV. PÁSZTOR: Hagytunk öreg, csak dőlj el! Cifra, pompás palotákat, ime, megvetett, Az istállót választotta, abban született. Titőletek ném kincset, csak tiszta szivet s lelket, Kivánia ő megadni az örök életet! 12
