Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-06-01 / 6. szám
Szulejmán szultán 1526-tól 1566-ig terjedő negyven esztendő alatt hat hadjáratot vezetett Magyarország ellen. Késő agg korában, 1566-ban indította meg a hetediket,, miután Miksa császárt hasztalan szólította fel Szigetvár, E- ger és Gyula békességes átadására,Miksa császár azt hitte, hogy Szulejmán Bécs megvívására indul majd.A császárváros ostromlásától rettegve, a birodalmi segédhadakat nem menesztette a törökre, hanem a győri táborban összevonva, tétlenül őriztette velük a Bécs felé vezető utakat. így, a több mint 7o.ooo főnyi, javarészt válogatott idegen zsoldosokból álló had.melynek erejet a török ellen hirdetett irtóháborura Magyarországra gyűlő olasz, francia, holland vitézek számos csapata is gyarapítóit, a kisujját sem mozdította a szultáni hadsereggel való összecsapásra. Miksa túlzott aggodalmában kihasználatlanul hagyta az alkalmat és Sfculejmán háborittatlanul boríthatta tűzbe a végvárak vidékét. Mialatt Pertáff asa egy török seregkülönitménnyel yula várát vivta, Szulejmán átkéLt hadával a Dráván. Kezdetben egyenesen Győr alá készült, de mikor meghallotta hogy kedves vezérét, Mohamed Kilengi basát Zrinyi Miklós gróf portyázői Siklós mellett felkoncolták, tajtékzó haragjában azonnal Szigetnek fordult, hogy lerontsa a "iuhaklot". Zrínyinek mindössze 25oo fegyverese volt és a vár erődítményei is sok kívánnivalót hagytak hátra. Ejt nappallá téve, lázas sietséggel tatarozhatta ki a védmüveket és a saját vagyona érán hordatta össze a szükséges lőszert, eleséget. Cselekedete bölcs előrelátásról tanúskodott, mert Miksától a segélykérésre mégcsak válasz sem érkezett, a török pedig 1566 augusztus 6.án a vár alá özönlött és körülfogta a mocsárba ágyazott szigetet.A védők készen várták őket. Az akkori vitézi szokásokhoz hiven, tisztelettel fogadták az ellenséget. Fellobogózták a bástyákat, szőnyeget aggattak a falakra és üdvlövésefckel köszöntötték ellenfeleiket, mintha ünnepségre érkeztek volna és nem halálos viadalra. A várbeliek átlátták helyzetüket és esküvel .fogadták, hogy mindhalálig védik Szigetet. A törökök 3oo ágyújukat azonnal a gyenge Újvárosnak szegezték és a tüzérség parancsnoka, az ostromot vezető Ali basa már az odaérkezés estéjén rajtaütésszerűen rohammal próbálta elfoglalni az Újvárost. A kisérlet csúfos kudarcot vallott, igy hát rendszeres ostromra tértek át.A. törökség félhold alakú tábort vert az Újváros elött, középütt egy dombocskán ütötték fel Szulejmán sátrát. Háromnapos ágyúzás rombadöntötte a sáncfalakat s a kirohanások, a folytonos kézitusa elpusztította az amúgy is csekély várőrség kétharmadát. Augusztus 9-én este, mikor a házakra csóvát vetve a magyarok feladták a tönkrelőtt erődítményt, már csak 9oo vitéz élt a 25oo közül. A törökök haladéktalanul megszállták a romokat és ágyúikat a leégett épületek közé vontatva, kezdték bombázni az 0- várost. A védők által lerombolt hid láttán az ostromlók azt hitték, hogy Zrinyiéknek nincs kiütjük az Óvárosból és elhanyagolták a biztonsági intézkedéseket. így esett meg, hogy a rejtekuton hirtelen kicsapó Szecsodi Máté gyalogosvajda vakmerőén bátor csapatával a janicsároknak roppant veszteségeket okozott és a felállított ágyuk tömkelegét beszegezve, minden veszteség nélkül, zsákmánnyal gazdagon megrakodva, visszatért az övárosba. A Szultán az ostrom lassúsága fölötti haragjában szakállát tépte és a megfenyegetett vezérek minden lehetőt elkövettek, csakhogy hamarosan kezükre kerüljön Szigetvár egészen.A hadat kubikosmunkára fogva, hozzáláttak a mocsár leigázásához, flégy töltést építettek kőből, fatörzsekből, hogy száraz lábbal rohanhassák meg az Óvárost, meg a várat és ugyanakkor elkezdték lecsapolni az Óvárost övező vizesárkot.A kettős veszedelem megakadályozására Radován Jakab és Danaó Ferenc hadnagyok 2oo emberrel kora hajnalban rajtaütöttek az alvó ostromlókon. Elkese-5 SZIGETVÁR
