Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
1 ISMERD MEG HAZÁDAT ■fl-VIWG-LEGNflGYOBB-ORGONROfl- Fiuk, ki akarja holnap reggel a Föld legnagyobb orgonáját megnézni kérdeztem egy szép augusztusi este,amint mozgótáborozoimmal ott ültünk a Badacsony tövében.- Hol van? Messze van? Szól az az orgona? - így kérdezgettek össze-viszsza. Es bár az egyhetes mozgótábor sok száz kilométere mindenkit nagyon csalogatott a "szénapajtához" cimzett szellős szállodánkban, mégis elmondtam, hogy a legnagyobb emberkészitette orgona Németországban van, a passaui dómban: 17 ezer sipja között 12 méter magasak is vannak.- Csak nem Fassauba megyünk holnap reggel?- Dehogy fiuk! Mj annál sokkal hatalmasabbat látunk. Es nem is kell olyan messzire mennünk: a Badacsony túlsó oldalán, ide alig 17 km-nyire van aSzentgycrgy-hegy es ennek északi oldalán látjuk a Teremtő legnagyobb földi orgonáját. 2oo sipja egytol-egyig 4o-5o m. magas. De most feküdjünk le, hogy hajnalban frissen indulhassunk útnak. Es másnap, ragyogó vasárnap délelőtt felkerestük a csonka haza egyik legnagyobb természeti érdekességét. Annyi szépsége van a Balatoni-Felvidéknek, hogy a“szem belefárad amegtekintésükbe. Már Jókai is azt irta, hogy itt az egész táj mosolyog!Amikor az utas a tapolcai medencét' megpillantja. csodálkozva nézi Európa legszebb tájképét: tucatnyi vulkankup szökik a magasba. Az ingoványos,a Balaton fölé alig néhány cm-el emelkedő tőzeges régi tengerfenéken félkörben sorakozik a Badacsony, Gulács, Tótihegy, Csobánc, Hegyesei s a Haláp és közrefogják a leghatalmasabb harangkúpot: a Szentgyörgyhegyet. De a legtöbb errejaró utas szeme már kifáradt és közönnyel siklik el a 415 m. magas kopár hegycsúcs felett. Talán meg is csodálja a kiugró, vad szirteket, de a párás levegő mögül előbukkanó karcsú sziklatornyokat alig veszi észre. Ezek - mint óriási orgona sipjai-körülölelik a hegy északkeleti oldalát. Pedig érdemes útját megszakítani, még a sietős utón járónak is, hogy fél napot rászentelve, felkeresse' ezeket a csodálatos bazaltoszlopokat, amelyekhez hasonlót sehol a földön nem találunk. Kisapáti község felett, a szőlők között fel óra alatt felérünk a hegy pihenőjére, ahol megdöbbentő szépségével köszönt 'bennünket a nagy kőorgona, Csak álmélkodással nézhetjük a Teremtő szobrászvésőjének páratlan alkotását: a hegytetőre gigászi kőkapu vezet fel és ennek két oldalán meredeken szökik az ég felé a megszámlálhatatlan hengeres bazaltóriás, A tengerfenék vulkánja itt száz, meg száz nyíláson préselte ki meredeken a folyékony bazaltlávát és ezek kihűléskor narántirányban rétegesen repedtek meg. S ma az 5o-6o m.magas oszlopok úgy állnak a szédítő mélység felett, mint az óriások pénzoszlopa. A hegyoldalban néhány szétesett oszlopot is láthatunk. Világhírét ennek az érdekes alakulásnak köszönheti.De egyben ennek köszönhetjük, hogy az emberi kapzsiság még nem kezdte élhordani a hegyet /mint a Badacsonyt/, hiszen ez a vékony réteges bazaltkő nem faragható kockakővé. A zalai nén"küzsákoknak" nevezi ezeket az alig méteres átmérőjű oszlo - pokat, de méltó nevük a kőorgona. Sípjait hajnalban a felkelő nap sugarai szólaltatják meg, alkonyaikor pedig az északi szel hárfázik rajtuk. A Kőorgona alatt az évezredek óta leomlott oszlopok törmelékein ma dús növényzet zöldéi. Valóságos őserdőt alkot a sehol másutt nem tenyésző gyönyörű páfrányfajta: a Uotholaena Marántae vagy ahogy az itteni nép nevezi hangzatos magyar szóval: csillang. Es a növényzet lassan kúszik fel az orgona oszlopai között: ahol egy gyüszünyi Folytatás a 11. oldalon Q
