Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-12-01 / 12. szám

ITT A TEL Felkötjük a sit, csatoljuk a kor­­csoját, ráülünk a szánkára és kezdődik a csúszkálás! Tudod te egyáltalán, mi az oka, hogy a havon és jégen csúszol? Ugye, nemi Pedig egészen érdekes. A tükörsi­ma jég és frissen esett hó magában u­­gyanis egyáltalában nem sikos. A kor­csolyázó részére meg­lepetés, ha megtudja, hogy ő nem is jégen csúszik,nhanem vékony vizrétegen! Van egv regeláciőnak nevezett fizikai jelenség, mely abból áll, hogy a jég nyomás alatt megolvad és ha a nyomás alól ^ felszabadul, ismét rö­tön megfagy. A korcsolya éle nagy nyo­mással nehezedik a jégre. Minél élesebb a korcsolya, annál nagyobb a nyomás. A jég a nagy nyomás alatt megolvad és a keletkező vizrétegen csúszik tova a korcsolya. Hasonlóan meg végbe a sífutásnál is. Az utcán, udvaron nagy öröm a csúszkálás. Minél többen siklanak vé­gig a csuszkán, annál jobb lesz.Itt is a regeláció játszik szerepet. A cipő­talp nyomása alatt megolvad a hó és jéggé iagv össze. A jeges felületen a­­zutan már akár korcsolyával is végigF lehet menni. Hógombócot sem tudnánk csinálni e tünemény nélkül. Amikor a hőmérséklet a fagypont körül van, a hó a kéz nyo­mására könnyűszerrel megolvad és amint elengedjük á megfagyott viz kemény go­lyóvá fogja össze a laza havat. Nagy hidegben már nem áll össze oly könnyen A hó igen könnyű. Különösen jól láthatjuk, ha vizet akarunk nyerni és ehhez havat olvasztunk. Kb.lQ liter hó ad egy liter vizet. A frissen esett hó ugyanis lazán álló kristályokból áll. Egy hires amerikai tudós egész é­­letét annak szentelte, hogy e csoda­szép csillag és keresztalafcu kristá* kák szerkezetét tanulmányozta. Külön berendezés segítségével több mint 6000 féle különböző kxistályfajtát fényké­pezett le és adott ki könyvében. A hő különben mint tudjuk, igigen rossz hőszigetelő. A meleget kitünően tartja. Az eszkimók hóból épitenek ma­guknak kunyhókat és a sarkutazók is i­­gen jól felhasználják ezeket. Magashe­gyi ■'turisták gyakran húzódnak meg a metsző hideg éjszakákon jégbarlangok­ban, melyeket fáradságos munkával vág­tak ki. Ilyen jégbe vájt menedékek na­­kül a Himaláia-expedició tagjai egé­szen biztos elpusztultak volna a csúcs megmászásánál. Mig kinn -3o C fok hi­deg volt, a kis jeglyukakban -3,-d fok C mellett "élvezték”végig a viharos éj­jeleket. Hótakaró védi az őszi vetést a tél hidege ellen. Alig lo cm-es hó­takaró álatt a hőmérséklet jó 15C fok­kal magasabb, mint felette. így —10 C fok hidegben a hó alatt +5 C fok meleg van. A talaj nem fagy át és a vetés szépen áttelel. Mi az, ami olyan jó hőszigetelővé teszi a havat? Csodálkozni fogsz: a benne lévő levegő! A friss nő, de még a jég kristályai is igen lazán helyez­kednek el. A köztük levő levegő reme­kül szigetel. Hiszen azért használunk kettős ablakot, ezért melegebb a lyu­kacsos téglafal a tömör betonnál. Süt, a prémbunoa is csak azért meleg,mert a szőrszálak között rengeteg levegő van, mely mint rossz hővezétő tartja a me­leget. Ugy-e, ezt se hitted volna? ^ Folyt, a 13.oldalról. ban kétséget kizáró módon bizonyította hogy ez a magyar ötvösök és fegyverko­vácsok remeke. Koráról Ítélve Arpádkani­­ja lehetett. Árpádot pedig a hagyomány mindig is Attila leszármazottjának te­kintette. Bár erre kézzelfogható bizo­nyíték nincs, mindazonáltal ahagyjnány - nak mindig van való magja. A kard maga aranyveretes finom acélszablya. Pengéjének vércsatornájá­ban aranyozott vörösréz diszitmények vannak, melyek képzeletbeli szörnyete­geket es finom kecsakringókát ábrázol­nak. Nemcsak a kard, de aranyozott és bőrrel áthúzott remek tokja is épség­ben maradt. Egy XI. századbeli német krónikás Írja, hogy Salamon király é­­desanyja, ki orosz nő volt, a " nagy hires hun király, Attila kardját Ottó bajor hercegnek adományozta, igy ke­rült ez a páratlan értékű ereklye né­met kézre. A magyarok a harc után a zsák­mányt az elképzelhető legigazságosab­­han osztották el. Elsősorban vitézság alapján. A harc tehát egyúttal a leg­jobb kiegyenlítő és kiválasztó eszköz is volt. Ha valaki pl.elszegényedett, reményét a közelgő harcba vetette, és vitézségéért bő zsákmányt kapott. így aztán a harcban, vezetésben a tehet­ségesebbek erkölcsi-anyagi emelkedése biztosítva volt. 14

Next

/
Thumbnails
Contents