Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-12-01 / 12. szám
Amit a temetők beszélnek HARCMODOR A temetők leletein kivül főleg Bölcs Leo ad kimeritő leirást a magyarok harcmodoráról. Főjellemzők:kézitusa lehető kerülése. Tömegharc szigorú szervezet és fegyelem alapján. Kitünően képzett, akadályt és fáradtságotnem ismerő harcosok. Végül nagyszerűen idomitott lovak. Közismert taktikájuk volt a meg futamodás színlelése, majd visszafor - dulás az ellenségre. Ennek szomorú érdekessége, hogy a tatárok a Mohi pusztán éppen ezzel a taktikával verték meg IV. Béla seregét, mert akkor már nyugati harcmodorra tértek át. Ugyancsak ősi szokás - a többi lovasnomád népeknél is - hogy a hadban a legyőzött népeket küldték élőre. Ez volt a könnyű igjas sereg. így mentek még a XII.században is a magyar seregek előtt a besenyők, majd a kunok. Későbbi forrásaink ezek megfutamodásait gyávaságnak minősitik,pedig csak ősi harcmodorukatalkalmaztákj melyet a krónikairó mar nem ismert. A hadirendnek és a szervezésnekj mintminden élet jelenségnek,szintén vallási alapja volt. A szigorú alá és fölérendeltségi viszony kozmikus és misztikus magyarázaton alapult. A lovas nomád birodalom akozmosz vetülete. Királya az Ég Fia /:pl.mikado :/az Egatva képe. A mithoszban, a hagyományban a király bizonyos fokig azonosult az Lg urával. Érdekes azonban, hogy a harcban a népet nem a főkiraly vezette,hanem a másodfejedelem. Ennek szinténkozmikus magyarázata van, mert ez az égnap-föld kettősségének földi vetülete. Ennek későbbi,kereszténykorbelihalvá ny visszfénye a kettős királyság intézménye" a főkirály neve kende,, a másodfejedelemé dsila, vagyis gyula.Maga a kende csupán az Istennel való összeköttetést, a hatalmat jelképezi, de ő csak uralkodik, nem kormányoz s a hatalmat a gyula gyakorolja. A vérszerződés pillanatában sem a kendét, Lebédet, hanem a gyulát, Álmost választják meg fejedelemnek. Maga a kende ritkán jelent meg a nép előtt.őt még a gyula is földreborulva üdvözölte, s a nép is arcraborult jelenlétében. A kende arcábanen tekinthetett senki, mert halandó szem nem birja el a "nap" közvetlen látását. Hadban a kende jelképét /:egy fényes,naphoz hasonló tárgyat - dob,gon®' vittek a sereg előtt. Ha a kendenek tényleges hatalma nem is volt, nélküle a gyula hatalma semmi, mert a gyula hatalmát a kendétől nyerte. Mikor a lovasnomád népek csatarendbe álltak, hadaikat négy részre osztották: Nyugatot képviselték a fehér, Keletet a kék, Északot a fekete, s Délt a vörös sörényű lovak. így jelképes formában a négy világtáj, tehát az egész világnindenség szállt hadba. Tudjuk biztosan a honfoglaló magyarokról, hogy az ország megszállása hadrendjük hü tükre volt. Az ázsiai hunoknál a négy világtájnak megfelelőleg, négy főméltósága volt a birodalcmnak. Elnevezésük: "négy sarok" arra mutat, hogy tényleg a világtájakatjelképezték. Ünnepélyes alkalmikkor - mikor a sarkcsillagot szimbolizálva - a főkirályt É- szakra ültették, a négy sarok körülötte helyezkedett el. Ezeken kivül eső körben a "hat sarok" ült, s ezeken kivül pedig, eloszolva a világtájakat jelképező egész körön a birodalom 24 főméltósága. Mindenben a 4 és hatnak a szorzata^nint kozmikus mágikus szám érvényesült. Mind a 4 sörényszinhez hat-hat hadi egység, az un.tömény vagy turma tartozott, igy 24 hadi egység volt összesen. Érdemes még megemlíteni, hogy a hagyományok szerint az Ég Ura, a királynak az Égben kovácsolt kardot ad, mely bűvös erejű. A bűvös erő a táigyhoz tapad s száll utódról utódra. így Isten kardjának megtalálásakor Attila is küldetése tudatában kiált fel: " Csillag esik, föld reng, én vagyok az isten ostora". Ez az Attila kard egyetlen,teljes épségben m iradt ereklyénk,mely sosem is volt föld alatt. A német-római császárok koronázási emlékei közt őrzik és német hit szerint Nagy Károlyé volt. A magyar történettudomány azon- Folyt.a l7!.oldalon. KALOTASZEGI LEÁNY 13
