Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Fáradt az agyam, nehezen jönnek a szavak csekély neiaet tudásomból, végül is kéz és láb ritmusával értetek meg velük mindent.- Aba szó á feruktesz luder ! - mondja az öreg.aztán hozzáteszi:naradt volna ott a hóban, mikor érezte, hogy elalszik, ez az egész hitvány élet nem ér meg annyi küzdelmet, mint' amennyit maga most átélt.- Ebben a lemondó meg­állapításban kiadva mérgét, az öreg pi pára gyújtott, de még mindig hümmögött a mélfátlankodástól, mikor egyik tarsa kérdésére: jártam-e már a .Vatzmannon máskor, bevallottam, hogy fogalmam sem volt róla, mire vállalkozom, de egyéb­ként sem jártam még 5oo méternél maga­sabb hegyeken, pláne télen. Az öt med­ve összedugta a fejét s mig engem szá­nakozó pillantással méregettek, egyér­telműiéi alakult ki nézetük: Na na, a Radi mehr...lasst ihm ruhen. Erőtlenül próbálom kicsomagolni a tízóraimat.- Meleget kell most innia - teszi hozzá s én farkaskölyök módjára szivom a forró tejet. Minden korttyal szűnik az éhség, s a kimerültség annál jobban jelentkezik . Egy lócán helyet készí­tenek.Valósággal végigesem a heverőn. Még érzem a rámvetett pillantásokat,de a hangok már kivülről jönnek. Takaró melegé árad el rajtam, kusza gondola­tok zsonganak, de bizseregnek tagjaim is. - Hej Laci..! hóban ülsz..nem sza­bad aludnod... Borzasztó erőlködéssel mégegyszer kinyitom szemeimet... Fél­homály. .. rőt gyertyafény...deszkafalak. Hiszen már fedél alatt Vagyok... már szabad aludni... Magasan áll a nap s a kunyhó ré­sein beszűrődő sugarakban porszemek táncolnak. Izomláz bénitja mozgásomat, ám a kiadós reggeli után kissé szégyen­lősen, de derüsébb lélekkel búcsúzom vendéglátóimtól.Csak ketten vannak már benn, a többiek az erdőn dolgoznak. L-fyamon 5 takaró, a favágók szemei alatt Imatlanság karikái. Drága emberek,mit fázhattak ertem ezen az éjszakán...! Az első magaslatról áttekintem a tájat. Szikrázva, a ragyogó napfényben, emeli üstökét a táj felett honolva a V/atzmann, kissé távolabb tőle a vala­mivel alacsonyabb ,/atzfrau és a "gye­rekek". Megilletődéssel gondolom át az e­­lőző napon történteket, vállalkozásom dőreséget s határtalan szerencsémet. Verrückter Kerl... verrückter Kerl.... hallom még mindig az öreg rosszaló hangját s kezd meggyőződésemmé válni, hogy Istent kisértettem. Lehajtom fejem s bocsánatot kérek Tőle. .-hefty-Folytatás a 9. oldalról. Folytatás a 4.oldalról. termőföld lerakodott,ott már zöldéinek a páfrányok és ég felé nyújtják karcsú ujjaikat a zsurlofélék. A kőorgona lépcsőin érdemes fel­menni a hegytetőre is. A délre néző Vércseszirten a Balatonvidék két lel­kes turistavezetőjének: Vigyázó János­nak és Dornyay Bélának emlekpadjárói csodaszép kilátás nyilik a Balaton tük­rére. A hegy túlsó oldalán pedig érdekes látvány a laza alapon fekvő bazalt lé­­varéteg csuszamlásanak, a félelmes hi­­rü suvadás-oknak nyoma. Legutoljára 1757-hen volt ilyen veszedelmes suvadás: ekkor 24 pincét s szőlőt temetett maga alá. De emberi számitás szerint a hegy szinjátékának utolsó felvonása volt ez. Ha a kopasz hegytetőt megjártuk Kisapátival szemben, Hegymagas község fölött járunk. 215 m. magasságban a hegyoldalban a vidék páratlanul érde­kes’ templomát találjuk, a "Lengyel-ká­polnát". Remek oltár, szószék, pad és kórusfaragványai a Balaton-vidék leg­szebb barokk-rokokó műemlékévé avatják mint a szeptemberé.October nyolcadikat jelent, aminthogy a nyolcadik hónap volt valóban, mié Julius Caesar mo* nem változtatta a kalendáriumot. NOVEMBER latinul "kilencedik"pe­­dig a valóságban a tizenegyedik hónap. Eredete éppen úgy az akkori furcsa ro­mai gondolkozásban kereshető, mint a szeptemberé vagy októberé. Olyan ez a hónap, mintha borongós, sötét napjait mindenki magára hagyta volna. Senkisem tisztelte meg "becsületes" névvel, meg kellett elégednie a pogány-korból ere­dő elnevezéssel. DECEMBER hó a régi számozás sze­rint a tizedik a sorban, az ő neve a legszebb, hiszen szerte a föld kerek­ségén örömmel csillogó szemmel ejtik ki, mert ez a Mikulás és a Karácsony hava. Mint a sötét háttéren ragyogó fényes pont, úgy hullatja fénypászmá - ját a karácsony az egész emberiségre.A hó utolsó napja a Szilveszter. Ekkor múlik el a regi esztendő és megkezdi pályafutását az uj. 11

Next

/
Thumbnails
Contents