Magyar Család, 1977 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1977-01-01 / 1-2. szám
Magyar Család 5 ÁCSI! (Solti Györgynek ajánlom) Karmester nemzet lettünk hát végre, Balga világ, ne kívánd e babért. Sok tinó ára bánta azt, míg ma Zenekart ha vezényel, Nem fizet, s kap fizetést a magyar. MILE TIBOR: tóm azonban az olvasót a cikkben levő egy hibára figyelmeztetnem: A szerző, vagy talán csak a szedő, a régi, s ma már csak tájszólásban élő ÓK, avagy ÓG szavunkat nem ismervén, azt hitte, hogy én követtem el íráshibát, ezért e szó helyett két helyen is az ÉG szót tette, amivel azonban a szövegben teljes értelmetlenséget okozott, sőt ugyanott egy helyen az ÓG szót egyszerűen kihagyva: AZ EMBEREK LAKÁSA ÓGJÁN ÁT helyett azt írta, hogy: AZ EMBEREK LAKÁSÁN ÁT. Ami ott szintén teljes értelmetlenséget okozott. Holott régi nyelvünkben ezen ÓK, avagy ÓG szó jelentése: Nyílás, valamint átnyíló lyuk, kerek ablak, főkép pedig a kunyhók, avagy kezdetlegesebb lakok tetején, avagy a bejárat fölött, de mégis magasan lévő s világosságot és levegőt adó, a füstöt is kieresztő nyílás volt. De amely kerek ablakot a régi templomok homlokzatán, a főbejárat fölött szintén ottlátunk. Ezen ÓK szavunkat megtalálhatjuk például Undi Mariska tudós néprajzászunk a Néprajzi Értesítő folyóiratunk 1925. évfolyama 90. oldalán is az “A magyar népi hímzések” rendkívül értékes cikkében, ahol az a hímzésekben kivágott, “áttöréses” lyuk jelentésű. Igen fontos azonban az, hogy e szavunknak régen még SZEM (látószerv) jelentése is volt, amiből az árja nyelvek OCULUS, AUGE, OKO = szem szava is származott, de ugyanígy a szláv OKNO = ablak szó is. Amihez tehető, hogy az ős-szó mindig egytagú, s származékaik többtagúak ugyanúgy, mint ahogy az egytagú magyar VIZ szóból származott a német WASSER = víz szó, valamint a finnugor nyelvek egytagú VED = víz szavából a szláv VODA = víz szó is. ■BWtteCCBWw ÁGOSTON EDE: PANNIKÁM, GYÓGYULJ MEG!- Eljöttem, egyetlen unokám, látni akartalak. E kórházi ágy ridegsége oly szomorúan hat a te fiatalságodra. Úgy szeretném magamat adni helyetted cserébe, csak tudnám, ki tudna ezen segíteni. Nehezemre esett a hosszú út, öregesen, gyalogmódra a pesti oldalról eljutni hozzád. No! Ezt nem azért tettem gyalogszerrel — javítgatja mondókáját nevetés közben a jó öreg nagyapa —, mintha nem lett volna a vicinálisra valóm, de közben úgy gondoltam, annak áráért hozok ajándékot kedvenc virágaidból. E bevezetés után a nyolcvanöt éves öreg a három szál piros rózsabimbót, pár zöld levéllel, ahogy ezeket a kórházak előtt kínálgatják, unokája kezébe adta. Panni ma tizennyolc éves. Ez a kor minden fiatal lány életében a bimbófakadás ideje, különösen, ha a természet adományként álmodozó, beszélő szemekkel ajándékozta meg, mint ahogy ezt vele tette. Bár a beszélő szemek sarkaiba a sors könyörtelenül oda ültette a halál árnyékát. Miért? Mi célja volt ezzel? Ez eddig titok maradt mindenki számára. Öt év óta szenved e kóros betegségben. Egészségesen született, egészséges gyermekként indult kilenc éves korában a belgiumi jó életet megismerni, miután az akkori idők enyhíteni akarták a szűkös magyar családok gondjait. A belga szülők egyik rokonlánya hagyta rá ajándékként a gyilkos tüdőbajt, amikor elmúlása előtt szájoncsókolta. Erről a belga szülők, sajnos, későn értesültek, s e könnyelműséget már megakadályozni nem tudták. Öt nappal ezelőtt tért vissza az Erzsébet-szanatórium első emeleti közös termébe, hol régi ágya ismerősként üdvözölte, s orvosai rajongó szeretettel vették körül.Az orvosi tudomány a rendkívüli esete öt év óta foglalkoztatja a szanatórium főorvosát. Ha valami új gyógyszer kerül piacra, azt Pannin elsőként kipróbálják. Látva ezt a segíteniakarást, ha a piros vér feltörése ismét jelentkezik, ő teljes lelki és testi nyugalommal veszi.
