Magyar Család, 1976 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1976-06-01 / 3-4. szám
gyárnak, vagy nógrádinak hívta magát és a palóc elnevezést sokáig csúfnévnek is tartotta. A páóc nevet Szerb Fábián a múlt század elején ásta ki a múlt emlékeiből. Tudja Ön azt, hogy a pécsi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos királyunk? Alapítási év szempontjából megelőzte az angol cambridge-i, a német heidelbergi, bonni, thübingeni és kölni, valamint a spanyol toledói és a svéd upsalai egyetemeket. Tudja Ön azt, hogy a magyar festészet legrégibb ránkmaradt emléke 1100 körül készült? Csupán egy Káin áldozatát ábrázoló falfestmény, mely a feldebrői templom egyik hajójában van. Az Árpád-házbeli királyok idejéből sajnos nincs festészeti díszünk, mert a XI. és XII. századbeli legkivá - lóbb templomokat átépítették és a szerzetesi templomok sok viszontagságon átmenve nem őrizték meg az őket egykor díszített freskókat.----------o---------így folytathatnám Dr. Péter László egyetemes jellegű összeállítását a nagy magyar múltúnkról egészen napjainkig - 119 oldalon. Tudományos és szakszerű jellegénél fogva ehelyett azonban inkább a könyv megvételét ajánlom minden érdeklődőnek. Kapható könyvespolcunkról £2.50 beküldése mellett. A Szerkesztő. Magyar Család___________________________________________________________________________15 Szent-györgyi Széli Sándor: ÁRPÁD CÍMERE - --------- '■ -' NEMZETI JELVÉNYÜNK---......-— = A LEGENDÁS TURUL=KARULY MADÁR A mostani Árpád Emlékév alkalmából aktualitást nyert legrégibb nemzeti jelvényünk, a szkitháktól származó ősi nemzetségi (Ethele és Árpád) tamga ismertetése, amiről a honfoglalás és nemzetalapítás (Szer: 896) milleneuma alkalmából nyolcvan esztendővel ezelőtt hallott utoljára a nemzeti közvélemény. Régi krónikákból értesültünk az Árpádok csodálatos totem-állatjáról, a legendás turul madárról. Ezt a milléneum alkalmából az ellenségre csapó madárszoborként naturalisztikus ábrázolásban sokhelyt nyert elhelyezést az ezeréves hazában és ábrázoltatott rajzban is hazafias jelvényként. A kutatók a névadó és ezen madarat címerként használó Turul nemzetségről és családról is tudni véltek. A kérdés genealógiai vizsgálatánál azonban kiderült, hogy Turul személynév, vagy nemzetség nem létezik. Úgyszintén nem található helyneveink között az ősi helynévadás szabályai szerint elmaradhatatlan Turul név (toponym). Az egyetlen Turulnak olvasott, birtokost említő okmányról hamar megállapították, miszerint az Carul-nak is olvasható. így általánossá vált egyes kutatók azon nézete, hogy az ősi Cárul nevet félreolvasták a krónikaírók. Erről Makkai László Magyar Honfoglaló Nemzetségek Erdélyben (Századok, - 1944) című tanulmányában a Kalotha és Kalocha nevek T és C betűjével kapcsolatban (Tétény honfoglaló fejedelem unokája volt Kalotha, vagy Kalocha, aki Konstantinápolyban Stephanos név alatt keresztelkedhetett meg 943-ban és aki az erdőelvi gyulák - princeps ultrasiluani - őse) is megemlékezik. Középkori oklevelekben a két betű csaknem teljesen azonos és az ’a’ és ’u’ betűk is könynyen összetéveszthetők egymással. Ezért Cárul igen könnyen olvasható Turulnak is. Turul és Cárul (Karuly) tehát ugyanaz a név (személy, nemzetség és helynév). A szkítháknál ismert név az általuk beszélt turk (turkián, vagy turáni) nyelven. Kara - fekete és Ulu — ölyv, sas. A kaplony nembeli Károlyi (grófi) család ősi birtoka oklevelében Cárul név alatt (ma Nagy Károly) fordul elő. ősi honfoglaláskori tamgája (címere) pedig a fekete sas. Ilyen stilizált (heraldikus) ábrázolásban találjuk a sast az Ob-menti ugor rokonaink (ők is Mezopotámiából származtak oda fel északra) egyes nemzetiségeinél. Ezek testükre tetoválva viselték még a XVI. században is nemzetségük tagmáit, a különféle állat-figurákat: ásást, verebet, túzokot, szarvast, lovat, farkast, stb. (úgy, ahogy azt Szimcsenkó orosz kutató nyomán László Gyula őstörténész, a budapesti egyetem tanára legújabb, a honfoglaláskori magyarságról szóló könyvében kimutatta.). Ugyancsak ő közli az ősi magyar nemzetségeknek állatősökhöz fűződő mesés hagyományait, amelyek a heraldika korszakában címerképekként jelentkeztek. Közli Győrffy György budapesti akadémiai tag összeállítása nyomán az Aba, Kaplony, Karuly és Miskolcz nemzetségek fekete sasys (beszélő) címereit heraldikai ábrázolásban (pajzsba foglalva). A Nagy Lajos magyar és lengyel király részére Kaálti Márk
