Magyar Család, 1976 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1976-01-01 / 1-2. szám
Magyar Család R. Szabó Emó': ADD VISSZA! Óh, Te gonosz, Te Rabló IDŐ! Add vissza, mit “tőlem" elloptál! Az álmokat, A rózsás pírt, A természet-adta írt, A bársony arcomat, A napot, A fényt, Mit arcom tükre Szerteszórt. .. A férfit, Ki szeretett, Ki imádott, Amíg te nem jöttél.. Kit elvittél Mindörökre! Míg “rám” borul A tél köde ... Óh, Te nagy rabló! Te SORSIDŐ! Add vissza mind Mit “tőlem" elloptál! ******** Óh, Müy naív vagyok! Hívom vissza A tegnapot! De mikor olyan jó - HINNIEgy percig is... HATHA... hátha . .. hátha visszajő? ! I t Lajossy Sándor: MEGHALT A NAGYASSZONY! Mrs. Hammond, Sasváry Lola emlékére. — —Kicsi, sáros levélke! Hogy törhetted magad, hogy idejében megérkezzél! Reggel, vagy a déli postával dobtak-e be? Mindegy. Mikor este felbontottalak, fekete tartalmad halálhír volt: - Meghalt a Nagyasszony! ... Eltemették Knowle-ban csendesen, majdcsak senki se tudta. Én sem. Részletek? Autó gázolta el a kiskutyájával együtt. Micsoda hasonlóság van élete és halála között! ... Az egész élete áldozatvállalás volt, és a modern élet áldozata lett. Gazdag élete krónikáját egy ilyen kis méltatás szűk keretében nehéz ismertetni. Hogy mégis megpróbálom összefoglalni (az Ismertek Minket? c. költői antológiában olvasható életrajzra és gyarló emlékezetemre támaszkodom) kötelességből teszem. Szegeden született 1894 június 18.-án bárói (grófi? ) családból. Annak ellenére, (vagy éppen azért), hogy jó családból származott, korán megismerte az élet nehézségeit, de mert Vak Bottyánt vallotta ősének, férfias jellemmel kiverekedte magának érvényesülését. Már ifjú feleség, két leánygyermek anyja, mikor színi növendék, majd felkapott színésznő, közismert énekes és az akkori új filmekben Thália szerepéig viszi, hogy élete zenitjén újból kezdjen mindent. Mint ahogy többször férjezett (törvényszéki bíróné, magasrangú katonatiszt neje, olasz származású főorvos boldog élettársa), volt trafikos, egy jómenő csárda, a Bagolyvár tulajdonosa és gazdasszony. Talán ez utóbbi időben ő volt az a szellemes grófnő, akiről példálózott előttem. Történt, hogy egy újságíró interview-ra várt, s kendősen és csizmásán az állatok közt találta. Ö cselédlánynak adta ki magát és besietett a kastélyba, hogy értesítse a grófnőt... Röviddel később a grófnő kegyeskedett fogadni az újságírót, aki elképedve ismerte fel a méltóságos grófnőben a - cselédlányt! Lehet, hogy semmi több, mint egy anekdota, mégis annyira jellemző az életére. Soha nem jött zavarba, mindig megtalálta a helyét. Most mégis halálra gázolta egy autó. Talán éppen a kiskutyáját akarta megmenteni? Folytassam tovább? Befejezhetem azzal, hogy haldokló orvos-férje kívánságára Angliába jött közvetlen a második vüágháború előtt, hogy újból elölről kezdje életét. Ápolónő, majd súlyosan megsebesülve egy ugyancsak erősen megrokkant angol katonatisztnek, Mr. F. C. Hammondnak lesz élethossziglan felesége. S ami magyar vonatkozásban még fontosabb, hogy az Angliába vetődött menekült magyarok segíteni kész patrónánsa lesz 1945 és 1956 után. Az emberfeletti munkája közben arra is van ideje, hogy az otthon már jó tollú írónő az exilben is írjon. Sasváry Lola ír verseket, novellákat, regényt,színdarabot és Krisztus-életrajzot. Könyvalakban kiadott munkái közül csak azokat közölhetem, melyeket könyvtáramban őrzök. Tekintve, hogy egyetlen munkájában sem sorolja fel műveit, így az én jegyzékem sajnálatosan kevés. Az Aranyvirág - farkasvölgyi néplegenda — folytatásokban jelent meg odahaza és pályadíjat nyert mű, melyet a Magyar-Turán-Szumír Történelmi Társaság adott ki újból Belgiumban. A Nyomorfalu c. történelmi nagy regénye is Belgiumban jelent meg. Az Ecce Homo ismét v. Kovács Györgyöt dicséri, hogy napvilágot látott. Ez utóbbi angol nyelven is megjent. Ezzel öregbítette az angolok körében is jól megalapozott hírnevét.
