Magyar Család, 1975 (16. évfolyam, 1-4. szám)

1975-06-01 / 3-4. szám

8

Magyar Család

Magyarország: egy férfi, régi vágyak erősítik. Izzad a gyárban, szántóföldeken dolgozik.

Ifjúkori zsengék (versek) közül:

Ma álmomban egy édes, kicsiny gyermek, beszédes szemével lágyan esdve a szívemet kereste, a szívemet kereste.

Magyarország: egy asszony, aki ablakánál áll.

Várja szerelmesét, aki sose jő.

JÉZUSKA

Glóriás, szőke fejét, tavaszi titok-szemét bámultam hosszan, egyre, míg szívemet kereste, míg szívemet kereste.

Arcán a jóság honolt: szentség, béke, szépség volt, s lehúnyva a szememet neki adtam szívemet, neki adtam szívemet.

Az újabb versekből pedig:

MIRE KÖRÜLNÉZÜNK

Alig születtünk, s mire körülnézünk, máris öregszünk.

Felkel a szép nap, s mire körülnézünk, esti a képünk

Alig szerettünk, s mire körülnézünk szüléink temetjük.

Szívünk lángra gyű, s mire körülnézünk, már elszállt a nyár.

Kislányunk haját még alig simogattuk, máris férjhez adtuk.

Gondolunk szépet, s mire körülnézünk, őszül a határ.

Tavaszban, őszben alig gyönyörködtünk s már sír öle vár.

E sok szép versekből csokorba kötött kis füzetet olvasni kellene mindenkinek. Annyi ihletés ragadja meg az olvasót, ahány költő megszólal belőle. Könnyű László pedig a tőle megszokott művészi könnyedséggel énekel szívünk húrjain. Himnusz ez a nehézségeinken diadalmaskodó Élethez!

(A versesfüzet megrendelhető Könnyű László, 5410, Kerth Road, St. Louis, Mo. 63128 U.S.A. címen és Könyvespolcunkon.)

—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Sasváry Lola: *=»

A NÉGYSZÁZ ÉVES HÁZ

(F oly tatás)

Aztán évek múltak. A gyermekek nőttek és majdnem jobban szerették a bácsijukat, mint a saját édes szüleiket. Igen szép és jólnevelt kislányok voltak. Az apjuk, mint a II. Világháború súlyosan sebesült katonája, a British Legion tagja volt. Az uram is az. Egy téli napon, karácsony előtt, a szokásos