Magyar Család, 1975 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1975-06-01 / 3-4. szám
Magyar Család 3 zott. — ”Nem-e? hát mi egyebet lehet küldeni innen? ” — "Kenyeret!” — felelte szepegve Katika, — ”szép fehér égi kenyeret. Minden nap félretettem, amit nekem adtak itt, hiszen én kapok még máskor is” — tette hozzá bizalmasan. — ”S ha nem, hát az se baj. De odalent Budapesten nincsen fehér kenyér régóta már. . . ” Mély, döbbent csönd volt, szentek s angyalok pisszenni sem mertek. Hiszen ilyesmi még nem történt emlékezet óta, hogy valaki kegyes imádság helyett kenyeret küldött volna alá a menyországból. Aztán az Úr Jézus lehajolt és homlokon csókolta a kislányt. — ”Jól tetted, Katinka, — mondta halkan, s lopva kitörölt egy tolakodó könnycseppet a szeméből. — sokszor a kenyér a legszebb imádság. Én is azt adtam egyszer az én népemnek, amikor lent jártam a földön. Kenyeret. . ..” Valahol a meghatottan álló magyarok sorában egy öreg nagymamából kitört az elfojtott zokogás. Katika kitépte magát az Úr Jézus karjaiból, odafutott az öregasszonyhoz és két vézna karjával átölelte. —”Ne sírj, nagymamám — kiáltotta hangos, csengő angyalka-hangon, mely egyszeribe betöltötte az egész menyországot, — apuék nem éheznek többet odalent! A mennyei kenyér, amit küldtem, meglásd, eltart sokáig!” — Az Ür Jézus mosolygott. S mosolyától, bizony, akár hiszik, akár nem: kisütött a nap Magyarország fölött! A közismert nagy író ’’Valaki tévedett” című csodálatosan szép elbeszéléses kötetéből. Nemeskéry László: A FÁJDALMAS BÚCSÚ Hazánk és a nagyvilág kereszténysége nagy vértanújának temetésére, a jelen idők szomorú valóságában — és egy jobb sors reményében — zarándokoltak a hazájukon kívül élni kényszerült magyarok ezrei Mária-Cell-be. Az örök időkre felejthetetlen hercegprímásunk váratlanul bekövetkezett halála alkalmával egy napra újra magyar lett a II. Lajos királyunk által 1377-ben alapozott kegytemplom. A török felett aratott győzelem emlékére épített templom a keresztény magyarság mindmáig legjobban látogatott külföldi búcsújáró helye maradt. Első zászlósurunk hátrahagyott végrendelete értelmében addig kíván Mária-Ceilben pihenni, míg egy hőn áhított, egymást megértő, békés vüágban hamvainak hazavitele lehetővé válik, hogy aztán Isten által elrendelt régi székhelyén — Esztergomban — helyezzék örök nyugalomra. A mária-celli hatalmas kegytemplomban, annak baloldali hajójában, az öt magyar szentről elnevezett részlegek egyikében, a Szent László kápolnában helyezték nyugalomra. így találkozott a háromszáz évvel ezelőtt ugyanitt eltemetett Szelepcsényi György érsekkel. A kegytemplom mindmáig megőrizte magyaros jellegét. A templomba igyekvőket az alapító Lajos király szobra fogadja. Évszázados hagyományok értelmében a papi szolgálatban egy magyar lelkésznek mindenkor helyet kell biztosítani. A kegyoltáron lévő Szűzanya és a gyermek Jézus fejét díszítő két arany korona Rudnay Sándor egykori hercegprímásunk 1821-beli adománya. Mária Terézia osztrák koronájával együtt Szent István koronája is látható, melyhez hercegprímásunk mindhalálig tiszteletreméltó hűséggel ragaszkodott. Azonban a legújabb idők osztrák ifjúságának is van tiszteletreméltó , s egyben megbecsülendő kiállása a magyarság mellett. 1955-ben Ausztria kilenc vármegyéjéből összegyűlt ifjúság - Európa jelenleg megszállt országaiból — egy-egy rabországot képviselve — kilenc nemzeti címerekkel díszített hatalmas gyertyával zarándokolt Mária-Cellbe. A Szent László kápolna előtt fogadalmat tettek,hogy D. Eperjesy Margit: KARÁCSONYI ÚZENET Egykor régen Betlehemben Csillagfényes áldott éjjel Egy kis gyermek megszületett. Angyalszájról szállt a szózat, Hirdetni a pásztoroknak Isten Fia érkezett. Pásztorkat, királyokat Egyként hívó égi jel, — Mutass ma is utat nekünk, Hogy ne tévelyedjünk el.
