Magyar Család, 1975 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1975-06-01 / 3-4. szám
4 Magyar Család az egyes gyertyákat csak akkor fogják meg - gyújtani, midőn ezek az országok szabadságukat visszanyerték. Magyarországért Burgenland állított gyertyát... Ugyancsak az öt magyar kápolna előtt volt elhelyezve a közel száz koszorú, melynek a szalagjait szemlélve megállapítható volt,hogy Los Angeles-től Sydney-ig minden magyar egyesület igyekezett leróni az iránta érzett háláját, tisztelettel megköszönvén a magyarság megtartásáért folytatott mindvégig kitartó, fáradhatatlan munkáját! A temetési szertartást végző három európai kardinális, a német Döpfner, az osztrák König és Werenfried van Straten, a Kelet által elhatárolt, de még működő egyházak és papok hűséges segítője végezték. Mindhár - man az Egyház által előírt bíbor díszöltözetben, közel 200 magyar pap közreműködésével celebrálták az utolsó tiszteletadást. A körmenet után következett Szentmise alatt többször felcsendültek a magyar viseletbe öltözött burg-kastle-i leányok és fiúk, a magyar diákok által előadott Kodály és Bach szerezte egyházi halottas zsolozsmák. A fájdalmas búcsúra érkező külföldi za - rándoicok még a késő esti órákban is szinültig megtöltötték a kegytemplomot. A bejáratnál kitett vendégkönyvet, melybe min - den látogató bejegyezhette a nevét, majd - nem minden órában újjal kellett kicserélni. Sokan szemlélték meg az évszázadok alatt részben gyalogszerrel, majd kocsikon ide zarándokolt magyarok által hozott (ma kincseket érő) ereklyéket is. Számtalan magyar és német nyelven mondott búcsúbeszéd hangzott el. Ezek mindegyike fájdalomtól kisért megemlékezés volt nagy halottunk megrendítő szenvedéseiről és megaláztatásáról, majd a legfájdalmasabb elárul tatásról, ami a legkevésbbé várt oldalról: Róma felől érte!... Magasan szárnyaló magyar lelke ezt is krisztusi türelemmel és megadással viselte el, de egy Rómából érkezett paptestvérünk híradása szerint Mindszenty halála után nagy tömeg gyűlt össze a Vatikán előtti nagy téren hangosan kiabálva: — Sacra Mindszenty...! Hazánk nagy fiától fájdalmas búcsút véve, mi, a nagyvilágban szétszórt magyarok, erős fogadalmat teszünk, hogy az ő tanításait megtartva ... —Szeretni fogjuk egymást, hiszen egy vérből valók vagyunk, egyazon egyházi, történelmi és nemzeti nevelést kaptunk ...-Nem felejtjük el a magyar szentjeinket és történelmi nagyjainkat...-Akarni fogjuk hitünket és magyarságunkat... —Értékelni fogjuk a magyar közösséget, a Hazához és az Egyházhoz való vonzalmunkat, s ebben neveljük majd fel Magyarország érdemes új nemzedékét! Isten minket úgy segéljen!
