Magyar Család, 1973 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1973-01-01 / 1-2. szám
gény, névtelen ácslegénynek, amíg a világ Ura lett belőle?! És amit nem mertek annyian meglátni, meghallani, az emberiség nyomorát, jaját, sírását, 0 meglátta és meghallotta. Volt ereje, bátorsága a szenvedők élére állva hadat üzenni a szívtelen gőgnek, a lelketlen gonoszságnak. Volt ereje és bátorsága korbácsot ragadni és kiűzni atyja házából az aranyat gyűjtő kalmárokat. Krisztusom, én Királyom, ha ma eljönnél, ha meglátnád azt, hogy a te gyönyörű tanaid kiforgatva sokan mire használják fel... Te, a lelki kincsek királya,aki gyűlölted a Sátán minden cifraságát, fényét, aranyát, ma tobzódva látnád ennek imádatát. Nem a szívnek élnek ma az emberek, hanem a kéjnek... és a színnek... És ha újra eljönnél, nem ragadnál-e a munkától kérges, de edzett kezedbe korbácsot és nem vernéd-e ki Atyád szentélyéből a szemforgató farizeusokat és a félmeztelen cifra rongyokat? Krisztusom, de elfordultál tőlünk, de magunkra hagytál minket!... Mi a XX. század fertőjébó'l kiáltunk feléd; -Válts meg minket, Krisztusom! Sötétségben botorkálva keresünk, Uram, téged. Kérünk, jöjj, vezess minket az igazság, a megnyugvás, a szeretet tiszta ösvényére.- Testi-lelki betegek vagyunk, fohászkodva kérünk, gyógyits meg minket! Az erkölcstelenség, bujaság, tivornya érzékiség, nagyravágyás áldozatai vagyunk. E szörnyű ragály pusztít bennünket. Ernyed tek, fáradtak vagyunk a jóra. Szenvedünk, pusztulunk a posványbán... Elbuktál a kereszt súlya alatt, csak azért, hogy megerősödve tovább vigyed azt... Meghaltál a kereszten fáj dalommal értünk, csak azért,hogy feltámadj és megválts bennünket... Utadat, amelyen jártál, tövis borítá,de hi szén a tövisnek is van virága... Nincs már fészkünk, otthonunk, szétszórva a világban hazátlanul kóborlunk. Nem szentség már a házasság, hanem a hűtlenség, a szabad-szerelem takarója, amit sűrűn váltogatunk. Meghalt, megszűnt a gyermeki szeretet, tisztelet és hála a szülők iránt. Nem örülnek ma már a gyermek születésének, szégyenkezve takarják, titkolják jöttüket, sőt, ha lehet, születésük előtt visszaküldik Teremtőjükhöz őket. Nem az Is-14. _____ ___________ Magyar Család
