Magyar Család, 1967 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1967-01-01 / 1. szám

MAGYAR 08ALA0 5 NÉHÁNY SZÓ Kedves Olvasóinkhoz és Munkatársainkhoz. A múlt őszön Angidban beállt gaz­dasági nehézségek és áremelkedé­sek folytán sajnálatos módon mi is kényszerültünk némi takarékossági szabályokat foganatosítani lapunk­nál. így elsősorban az OKTOBER 23- Tengerentúli Mellékletét kellett határozatlan időre beszüntetnünk Az oldalszámot igyekszünk válto­zatlanul fenntartani, de kérjük munkatársainkat, hogy tömörebb, rövidebb cikkeket küldjenek szá­munkra a jövőben. Lapunk minden barátját és támogatóját kérjük, hogy a saját előfizetésük megújítá­sa mellett tehetségükhöz mérten igyekezzenek segíteni a létfenntartá­sért folytatott harcunkban új előfi­zetők verbuválásával és irodalom­­pártolók bekapcsolásával, akik e­­setleges felülfizetéseikkel jelentősen hozzájárulhatnak a MCs. átmenté­séhez. Aki elmegy, az számomra egy ki­csit halott. Embermillióknak azért kell meg­­halniok, mert kevesen térdeltek le a porba. A halál a művészet legerősebb men­tora. Ő oldja fel nyelvünket, nél­küle a művészet értelmét veszteni. Szemérmetlenség lenne vallanunk ezer magánügyünkről, a csókról, a sebeinkről, a mámorról, s a kön­nyekről. De dalolhatunk, mert el­múlunk. Nádasv T. Jeni) (Folytatás a 3- oldalról) kultúrkönyvtára van... Az AMK írói — főleg magya­rok, németek és angolok a Vörös­marty Irodalmi Körben csoporto­sulnak. Dr. Fenyvessy alapította a Vörösmarty Irodalmi Díjat, a ma­gyar emigráció egyetlen ilyen vonat­kozású alkotását. Az utazási irodalom (Rejse-Lite­­ratur) során kifejtett írói és kiadói tevékenységét Svájc arany kitünte­téssel honorálta. Küllődön a ma­gyarság szolgálatban végzett irodal­mi és kultúrális tevékenységéért, az emigráció legnagyobb könyvklubjá­nak szervezéséért és a Kiadók össze­fogására irányuló munkájáért a szu­verén Máltai. Lovagrend több ízben is magas érdemjelekkel tüntette ki. MEGJELENTEK Kisjókai Erzsébet: A CSÁSZÁR­NŐ PÁVÁJA című színjátéka a Griff Kiadónál, München, 1966.— Rudnyay Egyed: ATTILA TRI­LÓGIA III. a szerző kiadsásában, Brüsszel, 1966, — Szitnyai Zoltán: HÁBORÚ VAN, HÁBORÚ! Re­gény a II. Világháború kevésbbc tudott eseményeiről. Az M.H.B K. kiadása. — A Katholikcs Magya­rok Vasárnapja 1967 évi HISTORI­­ÁS KALENDÁRIUMA Father Ta­kács Gábor és Eszterhás István szer­kesztésében, Chicago, (U.S.A.). Cí­münkön is kapható. — Mérő Fe­renc: EMIGRÁCIÖS MAGYAR IRODALOM LEXIKONA, ma­gyar, német és angol nyelven, ké­pekkel, az Amerikai Magyar Kia­dó előállításában. Könyvosztályun­kon is kapható. A HARSONA kiadásában közel­jövőben piacra kerülnek: “ISMER­TEK MINKET?” Emigráns antoló­gia több, mint negyven költőnk közreműködésével, a szerzők ké­peivel, vászon kötésben. — Kisjó­­kíTii Erzsébet: ÁRVA BETHLEN KATA, kartonkötésben, zsebkönvv alakban. — v. ERDÉLYI IST­VÁN: SZUMEROLOGIAI TA­NULMÁNYOK, az Attila Kiadó közreműködésével. — Előkészület­ben: Langmár János, nemrég el­­húnyt munkatársunk humoros kro­kijai. Pilisi Pál ESTI ÁHÍTAT. Mélységes tengerfenék a lelkem, örök sötétség, vad Fülöp Árok; háborognak szélfútta hűs tavak de sendesek parttalan óceánok. Ha útra kélnek büszke atom-erővel roppant hajók ezernyi tájra, hallgat s mély, az örök mélység sötétbeburkolt ős hazája. Embernemlátta szűzi mélység, felszínen szánt csak az ember, a lényeg egy, kinek anyag, szellem, mégis, örökké felfelé emel . . . Bónis László AZ IDÖFOLYAM Miképpen a folyóvíz árja medrének kövei fölött közömbösen áthömpölyög mialatt örök útját járja. Az Idő úgy halad keresztül a volt és lesz lények fölött. Óriás a törpék között nem járhat érzéstelenebbül. A kavicsokból néha felvet a felszínére egyet-egyet s a napsugárba megperdíti. aztán vagy újra visszadobja a mélységbe vagy felragadja és a magasságba repíti ... (Folytatás a 2. oldalról) kelni kell valamivel. Aki tehát Jézus föld szerepét tagadja, annak a követ­kezőket ajánlom figyelmébe: ha tud angolul, vegye elő minden idők egyik legmegbízhatóbb lexikonát, az ENCYCLOPEDIA BRITANNICA köteteit, melyek a megfelelő címszavak alatt bőséges, komoly beszámolóval szolgálnak e kérdéssel kapcsolatban. Nézze át például az “ANTIQUITIES OF THE JEWS” címmondat alatti szöveget, hogy mindjárt az elején kezdje, vagy térjen át Josephus FLAVIUS egyokri zsidó történész megállapításaira. Min­két idézet Jézussal, mint történelmi személlyel foglalkozik. Szerezze meg a “HISTORY TODAY” című folyirat 1962. januári számát (hogy maibb forrást kapjon), és keresse meg benne S-G.F. BRANDON “THE JESUS OF HISTORY’’ című cikkét. M. Brandon közismert humanista, de nem törődik senki hiíbuzgalmi dolgaival, csak az Ember főszerepét emeli ki a földi élet keretében. ....... Ide ülik válaszom egy levélre, melynek írója azt szeretné tudni, mi volt Üdvözítőnk vezeték- és keresztneve? A "KRISZTUS” szó nem nevet, hanem címet jelent, míg “JÉZUS” (Ieso­­us, Jehosua, Jesham, Josua) görögül pedig Chrestos, a közelkeleten ma is gyakran található vezeték, vagy keresztnév egyaránt. A Krisztus szó Kiválót, Mestert, Nagyszerűt, Vezetőt jelenthetett annakidején. Nem hiába írta RENAN, a “JÉZUS ÉLETE” című munkájában, hogy “Ő volt ama élőlény, (Folytatás 12. old. col. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents