Magyar Család, 1966 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1966-07-01 / 3. szám
MAGYAR CSALAD 5 Prof. Dr. Csendes József Fordításában: A LENGYEL MAGYAR EGYÜTTMÜKÖBÉS TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉG A lengyel-magyar testvériséget már egy nagyon régi lengyel közmondás is megállapítja, — a közmondások pedig a nemzet bölcsességét tükrözik. Ez a barátság példa nélkül áll a világtörténelemben, hiszen alig hihető, hogy két szomszédos nép ilyen szép egyetértésben és barátságban tudjon éln* az Amerika felfedezését megelőző századok óta. BEM és DEMBINSKI tábornokok szerepe az 1848-as magyar Szabadságharc idejen ma is emlékezetben él, ma is tiszteletet vált ki- E Szabadságharl eredményeképen lett Magyarország Ausztria független partnere, külügyi és pénzügyi téren közösködve egymással. A magyar befolyás eredményeként kell elkönyvelni azt is, hogy a közös miniszterség felelős állásába két lengyel — BADENI és BILINSKI — került. Az első világháború, kitörésekor magyar önkéntesek is csatlakoztak a LENGYEL LÉGIÖ-hoz, akik közül néhányan a lengyel hadsereg tisztjei is lettek. A háború következményekép a lengyel-magyar közös határ ugyan megszűnt, a barátság azonban töretlenül élt tovább. A barátság néha próbákon megy át, s ilyenkor tudjuk is meg igazán, hogy ki az igazi barát. A lengyel nép, e tekintetben adósa a magyarnak, s mi reméljük, hogy egy nap ezt az adósságot viszonozni, visszafizetni tudjuk majd. De beszéljenek a tények: 1939 márciusában, amikor Hitler Csehszlovákiát megszállta, a Magyar Hadsereg Szlovákiához tartozó területet foglalt el, visszaállítva ezzel az 1000 éves közös lengyel határt a Kárpátok gerincén. Minden propaganda ellenére tagadnunk kell hogy ez a cselekvés Hitler jóváhagyásával történt volna. Magátólértetödö az is, hogy Lengyelország megszállását tervezve Hitler azt bekeríteni, délről is támadni szándékozott, ami igen egyszerű volt Szlovákia birtokában. Ez a terv meg van erősítve azzal a ténnyel, hogy Hitler 1939- szeptemberében szabad átvonulást követelt, magyar földön. A magyarok ezt a követelést viszszatasitották. — E két magyar határozat eddig még soha nem volt kellően értékelve, noha abban az időben igen veszélyesek voltak az elszigetelt Magyarország számára. Képzeljük csak el, mi történt volna, ha Hitler hadserege állt volna a Kárpátok mentén-lezárva a lengyelromán határt is. Mindazok a lengyel katonai egységek, amelyek Magyarországba és Romániába mentek át: fogságba kerültek volna és nem lett volna alkalmuk Franciaországban egy Lengyel Hadsereget alkotni. A hősi franciaországi, tobruki és narviki csaták kimaradtak volna a történelemből. Lengyel tisztviselők és polgárok ezrei kerültek volna náci és szovjet koncentrációs táborokba. A nemzetközi jog értelmében a magyaroknak le kellett szerelni az odakerült lengyel hadsereg részlegeit. A magyar kormánynak fenn kellett tartania a látszatot, — a színfalak mögött azonban egészen más volt a kép. Őszintén megmondhatjuk, hogy Magyarországon nem volt egyetlen-egy olyan lengyel katona sem aki nem tudott volna “elszökni”, ha a Franciaországban levő lengyel hadsereghez akart csatlakozni. Mindez a legmagasabb hivatalos személynek és a magyar tisztikar segítségével történt-A Honvédelmi Minisztériumban egy különleges osztály látta el a lengyel ügyeket. Hitler kiadatási követelése igen erőteljes volt. Talán soha nem fogjuk megtudni, hogy mennyi nyomásnak és fenyegetésnek volt a magyar kormány kitéve, — hogy ez a lovagias kormány, hogy állt ellen! A lakosság, ámely szabadabban mutathatta érzelmeit, a legszivélyesebben, a legnagyobb szeretettel, fogadta a lengyeleket. Magyar pénzből a Balaton mellett egy lengyel középiskolát állítottak fel Odesalchj hercegnő és Varga, felügyelete alatt. A magyar főiskolák is mind nyitva álltak a lengyel hallgatók számara. — Többet már alig lehetett volna tenni. Az 1944-es Varsói Felkelés idején a náci hadsereghez beosztott magyar huszár hadosztály azt a parancsot kapta, hogy Varsót támadja. VATTA Y tábornok, a parancsnok, megtagadta a lengyelek elleni harcot! Az 1956-os Budapesti felkelés a legmélyebb érzelmeket korbácsolta fel Lengyelországban. Varsót ellepték a magyar színek, és csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták megakadályozni, hogy a lengyel ifjúság fegyverhez ne nyúljon... Csak a felkelés kegyetlen elnyomása a szovjet tankok által, akadályozta meg a lengyel vér omlását....... A lengyel és magyar származású amerikaiak és kanadaiak szoros együttműködése már rég-óta történelmi szükségszerűség, és világjelentőségű. Ma új államok születnek Ázsiában és Afrikában. Az ö képviselőiknek a UNO—ban ugyan olyan joga és szavazata van, mint a USA-nak, a világ sorsának intézésében, Önrendelkezés és szabad elhatározás a szabad világ nemes eszmei. Évek óta halnak hősi halait az amerikai kantonák más népek szabadságának és függetlenségének védelmében. Harcolnak, ahol és amikor a szabadság ellensége támad, — a más kezével ... Az áldozat óriási. Amerika a szabadság ügyében örült nagy összegeket is költ el, — és mégis mindez, hiábavalónak Kezét csókra nyújtotta és Villon szívéhez és ajkáhez és ajkához szorította.— Engedjétek szabadon! — mondta hangosan, S megvetően nézett Jehanra, meg a hóhérokra-s ne merjétek többet bántani! A király elmosolyodott. — Mi van a verseiddel, Villon? — kérdezte. — Öh, uram! Ez olyan rövid, mint az imádság a vesztőhelyen... ,,Övezzen az Űr és Angyalok homlokodon dicsődéget, mert Te vagy az Igazság és remény... Uram!” A király elhallgattatta. Összevonta a köppenyét. — Gondoskodom róla, hogy senki se bántson ebben az országban! — Óh, uram! — De énekelned kell a Szabadságról! Sokat, mindég... amíg élesz! Villon leborult. S mire feltekintett, már a király nem volt sehol. Az ég újra ragyogott. Még fényesebben, csodálatosabban. Villon áthaladt a téren. Letérdelt a templom lépcsőin- S most érezte, hogy a szabadság az ő szabadsága és Francioszág szabadsága is! A haza Szabadsága! És mikor a lelke megtelt, lassan elindult az úton, messze. Hirdetni a szénaillatú nyárban, hogy van Szabadság! Nyírádi-Szabó Imre
