Magyar Család, 1966 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1966-04-01 / 2. szám
VONATTAL LOMBARDIÁN ÁT Zöld gyepen mi a sok, kicsi láng? Pipacsok. Dombtetőn fura ház fala közt ki tanyáz? Gólyapár kelepei: Ne szaladj! Gyere fel! Nincs se árny, se ború, csak a fűz szomorú, fűz alatt a patak sodor itt halakat, égszínű vize lágy suhogó selyemágy. Nyár szele simogat álmodó juhokat. Zakatol a vonat, rémíti a lovat, zsákokat dpel a zötyögő talyiga, nyikorog a kerék. Víg az ég, mesekék. Az arany, mit a Nap ideszór, megtapad, arany a lány keze, juharfa levele, arany itt a határ. Röhögünk. Jaj, de kár, hamm, bekap ez a rút, füstszagú alagút! Kis jóka i Erzsébet: Lajossy Sándor: ANYÁM ARCA Kisér az áldott múlt, Öröme és harca; s a múltat kiséri Édesanyám arca. Ittlétük számomra éltetadó gyökér, • pedig csak képzelet, hisz a múlt már nem él ... Legnagyobb sajnálatunkra jelenlegi számunk több, mint két hónapi késéssel jut olvasóink asztalára. Ennek kizárólagos oka a Linotype szedőgép letörése és hosszas javíttatása volt, melyet a különböző anyagbeszerzési és munkaerő nehézségek miatt az év ezen szakában, egy tengerész sztájk kellős közepén, csak igen nehezen és időlegesen tudtunk áthidalni. Mindent elkövetünk a tekintetben, hogy a következő számunk megjelenése ne szenvedjen hosszabb késedelmet. A Kiadó. MAGYAR CSALID Vft évf. 2 (28) szám Április-Június 1966 KERECSENY JÁNOS: A NEMZETFENNTARTÓ KÉT SZENT TÉNYEZŐ A praehistoricus idők ködébe visszanyúló őstörténelem tanúsága szerint a földkerekség valamennyi letűnt és elő nemzete az egyes családokból fejlődött ki néppé, illetve nemzetté. így keletkeztek az államok. De vajon mit értünk a “nép” elnevezés alatt? Államjogi értelemben a “nép”gyűjtőnév: az állam területén élő összes lakost jelenti, Eszerint: nép nélkül semmiféle földrajzi terület nem lehet állam — de viszont nép lehetséges állami terület nélkül is. És mi a nemzet? Politikai értelemben: az államot alkotó, az államnak hatalmi erejét kitevő és gyakorló nép. (A közös faj és a nyelv bár számottevő, de nem lényeges ismertető jele.) Ha a nemzet bizonyos területen olyan szervezetet képes kialakítani, amely felett idegen jogalkotó hatalom nem áll, tehát korlátlan és osztatlan főhatalommal rendelkezik: akkor államot képez Ahogy már elöljáróban kijelentettük, hogy egy nép. nemzet és végül az állam létrejöhessen, annak előfeletételét a “család”-nak nevezett szoros emberközösség képezi. A családból fejlődtek ki az u.n. nagy családok, majd a nemek, a nemzetségek, ágak és törzsek és ezeknek tömörüléséből alakul tak ki a népek De hát mi a család? Az anya, atya és a házasságukból született közös gyermekeik, valamint a nagyszülők társadalmi közössége. (Tehát egyedül a házastársi viszony még nem nevezhető családnak; ezek csak házastársak, mert gyermek nélkül — nincs család!) A család fogalma az első gyermek születése után lép eleibe. Ez azt jelenti, a család megteremtője: az anya. De az anya nemcsak a család létrehozója, hanem a nem, a törzs továbbvivője is Végeredményben pedig a nemzet egyedüli és kizárólagos kifejlesztője. Ezért tartották oly nagy tiszteletben az anyákat már az ókori népek is. Hiszen anyák nélkül nem lehetnének nemzetek. A “glóriás” anyáról évezredek óta zengnek a költők. A glóriás anya szomorúan dicsőséges örök szobrának igazi megtestesítője a názáreti Jézus Krisztus édesanyja, az észbontó szenvedéseit is méltósággal tűrő, ragyogó nevű Mária. A száműzetésben meghalt legnagyobb olasz költő, a hívő Dante Alighieri így énekel a Szent Anyáról: “Aki kegyelemért könyörög, de nem Tehozzád folyamodik, hő vágya nem reppenhet fel, mert csak szárny nélkül vergődik.” (Csak a lényeget akartam érvényre juttatni e hevenyész fordításban.) Szentírásunk egyik legnagyobb lélekbemarkoló hőskölteménye az Efraim törzséből származó anyának. Debóra prófétanőnek győzelmi énekét glorifikálja. A római “Gracchusok anyja”, az erényes Comélia (Scipio leánya) a hőslelkű anyák örök példaképe. Ám a magyar Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, s Munkács várának lángoló lelkű hős védője, valamint Dobó Katica, az egri hősnő és Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hitvese, s Rákóczi Zsigmond, az ugyancsak erdélyi fejedelem szülőanyja, történelmileg is kimagasló példaképei az Édesanyáknak. Kötetremenő példákat sorolhatnánk még fel a dicsőségbeívelt Anyákról, akik közül nem egy iktattatott a Szentek sorába, de terünk nem engedi meg. Bár a közölt eminens példákkal már talán világossá tettük: az igazi anya
