Magyar Család, 1966 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1966-01-01 / 1. szám
12 MAGYAR CSALAD TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLY Kőszegi Farkas István. A HARMADIK UTITÁRS (Első közlemény) Jeruzsálemet az István-kapun áthaladva hagytuk el. Rozoga, de tartós amerikai katonai gépkocsin ültünk hárman: SUNDSTRÖM svéd mérnök, NININE francia régész-botanikus és jómagam. A kapu őt méter széles, alja pedig tizenhárom méter hosszú. Fölötte tömör, öreg városfal. Kövei gyakran látták a Názáretit, amint hol szegény alázattal, hol szelleme királyi fensőbbségével minden idők legjelentékenyebb forradalmát szervezte. Valahol e kapu külső környékén kövezték halálra a kereszténység első vértanúját, Istvánt. Monsieur Ninine-nek igaza lehet, amikor azt állítja, hogy a krisztusi úttörés harcoktól fáradt, szinte észrevehetetlen hitközségét István és nagy társa, a tarsusi római-zsidó Pál bátor kiállása fejlesztette világvallássá Jézus áldozatának, valamint első segítői rendíthetetlenségének alapjain, a mindig szent, mindig fenséges Lélek erejével. Pál több, mint tizenkét-, ezer mérföldet prédikált végig, hogy a bűnösen buta, önérzet nélkül való pogány emberállatokkal megértesse Jézus munkájának értelmét, melynek központjában az alsóbb néposztályok emberi szintre való emelése, földi létünk célkeresése, a becsületes, értékes élet, s az elmúlás utáni remények összessége áll. E magyarázó kísérletek javarészt az István-kapu környékén történtek és a mai ember sok mindent megértene, ha a gépkocsi kerekei alat — csikorgó kövek beszélni tudnának. Mialatt végig gurultunk Kidron völgyén, megszólalt a hitetlen, nyers üzletes, nyugtalan Mai Ember, Sundström. Véleménye szerint az emberiséget nem szeretettel, hanem bottal kellett volna megváltani; Jézus jobban tette volna, ha megmarad ácslegénynek, s e minőségében mások számára faragta volna a kereszteket, nem pedig önmaga részére. Hiszen minden áldozata hiábavalónak bizonyult. Az emberiség kétezer esztendő óta nemhogy javult volna, inkább elromlott! Érti ugyan a Megváltó előnyös akaratát, de éppen, mert érti, azért szegül ellene. Tudja, hogy a tömegek szociális megváltása kizárólag az Istenember elgondolásai szerint lehetséges, mégis inkább a benne rejlő ősi ösztönnek hódol; ez az ösztön pedig meztelenkedésben, vérengzésben, önzésben nyilvánul meg. Éppen hozzá akarta tenni, hogy miután nem mindenki vágyik kereszthalálra, -ő sem jobb, ha az ember az ár felszínére feküdve viteti magát, mert más módon a boldogító partokat soha el nem érheti, —mikor hajszál híjján nekivezette kocsiját egy tevének. A teve bambán meregettte rosszindulattal teli szemeit felénk, gazdája ékes-cikornyás szóáradatot zúdított ránk, a mérnök gázt adott, kocsija megugrott, mindnyájan hanyatthomlok összedőltünk. Scak az Amvas felé vezető nyílt úton folytatódott Sundström erősen materialista előadása; — Engem csak az ingerel, hogy akármerre járt az a Pál apostoluk, útlevélre sohsem volt szüksége, batyujában piszkoskörmű vámosok sohsem turkáltak, s bár az akkori Róma meglehetősen antiszemita volt, az apostolt zsidó léte ellenére is a római állampolgárnak kijáró tisztelettel küldte ki földi életéből. Az akkori ember a mainál jóval több jogot élvezett, szabadsága tartalmasabb volt, krisztusi értelemben vett megváltása tehát fölöslegesnek látszott. A kisember enélkül is eljutott volna természetes fejlődésének ama síkjára, melyben ma reménytelen esztelenséggel vergődik. Ninine, a régész felvilágosította társát, hogy az akkori Róma, érezve veszendőségét, lazított fegyelemmel igyekezett a tömegek rokonszenvét megnyerni, s ezért adott látszólagos jogokat nekik. Vezetői elpuhult, finomkodó emberek voltak; prokurátorai, mint Coponius, Amphibulus, Annus Rufus, Gratus, Pontius Pilatus szívesen adtak szabadságot, jogokat, címeket, holdbéli birtokokat pénzért, melynek mindig szűkében voltak. Jézus azonban e felületes érteni, mit is akar az a keménykiállású, ösztövér, napszítta, rendíthetetlen lázító, akinek elmélete a forró-sárga homokról indult, hogy később a vihar erejével söpörje pokolba mindazt, ami látszólagos, felületes, hazug, vagy csalárd szándék. Bölcs utastársaim végül is megegyeztek abban, hogy egyikük sem érti a kétezer esztendővel ezelőtt történteket, hogy az emberiség sohasem volt jobb, vagy rosszabb a mainál, s amíg Monsieur Ninine hívő marad, Sundström úr átalkodottan, kizárólag a szemmel látható, kézzel fogható földi tények alapján igyekszik elméletét jól-rosszul fenntartani. (Folytatása következik.) MAGYAR CSALÁD Szerkesztik: Lajossy Sándor és Dr. B. Hámory Várnagy Dalma. Tördelő szerkesztőt Nádasy T. Jenő. Főmunkatárs: Szabó Ferenc. Felelős szerkkiadó: Lajossy Sándor. Levelezési cím : “Harsona Kiadó” — 41, Clyde Road, East-Croydon, Surrey, England. Tel.: ADD 5514 (este 6-8 között) Kéziratokat csak válaszbélyeg melléklése esetén küldünk vissza. Az aláírással ellátott cikkekért a sajtójogi felelőséget a szerző vállalja. Egyes szám ára sh. 2/6, évielőfizetése 10/- angol shilling. Megjelenik negyedévenként. Printed by Poets’ and Painters’ Press, 146, Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l. Illusztrációkat készíti a — “Dániel Studio” —
