Magyar Család, 1965 (6. évfolyam, 2-3. szám)
1965-04-01 / 2. szám
2 MAGYAR CSALAO egyre apadó, draga vérével az idegen népek dúsan áradó vérfolyamát nemesítse, jobbítsa, gyarapítsa?! New York, Egy bujdosó székely Nagyapa AUSZTRÁLIAI MAGYAR ÉLET TÁVOLI MAGYAROK Ausztrália földrajzilag önálló földrész. Kisszámú lakosságának több, mint fele él a két iparvidékén, melynek Sydney ill. Melbourne a központjai. További kisebb központok Adelaide, Brisbane, Perth, úgyis, mint a szövetségi államok székhelyei, de inkább csak tájközpontok. — A magyar bevándorlók 95%-a él a fentemlített központokban, szám szerint és a fenti sorrendben körülbelül 15.000, 7,000, 2,000, 900 és 500 lélekszámmal. A számok között állandó a mozgás, a legbizonytalanabb a sydneyi, mert ide állandó a magyarok áttelepedése más központokból. A tényleges létszám 15 és 18 ezer között lehet, sőt, ha ideszámítjuk a magyarországi zsidókat is, ez a szám 7-8 ezerrel magasabb. Sydney és Melbourne tehát a két központ, két határozottan különböző jelleggel. Az első erősen kozmopolita, a második erősen provinciális jellegű. A sydneyi jelleg, a város háromezer négyzetkilmométernyi terjedelme és a magyarságnak ezen a területen majdnem egyenlően elszórt települése nem kedvező bensőséges magyar társadalmi élet kialakulására. A különböző társadalmi szervezetek címtáraiban együttvéve sincs több, mint 2000 magyar család neve, de magyar társadalmi megmozdulásokban ennek is talán csak tizede vesz részt többékevésbbé tevékenyen. Pedig nem mondhatjuk, hogy hiány lett volna egyesületekben, vagy szervezetekben. Azok minden formáját végigpróbálták az elmúlt 15 év alatt, minden műveltségi fokon. A nagy létszám sok lelkes szervezőkész embert mozgatott meg és vitt ugyanannyit csalódásba a sikertelenség. Sydney ősvadonából nem lehet a magyarokat összeharsonázni. Az 56-os bevándorlók talán még előbb, még könnyebben tűntek el a rengetegben, mint a 6-7 évvel előbbiek, csupán néhány szórakozó egyesületük maradt meg a felszínen. A magyarság összefogására talán sehol nem tettek annyi és oly sokféle erőfeszítést, mint itt Sydneyben. Ha mindazok a szerveztek működnének is, akkor itt gazdag művelődési és emigrációs-politikai központ lenne. Talán a régi otthoni minták helyett inkább üzleti alapon kellett volna elindulni, de első időkben az ilyesmi az életindítás nehéz terheit viselő magyar családoknál nem jöhetett szóba, később talán az üzleti hozzáértés akadályozta a klubbszerü szervezkedést. A klubbélethez amúgysem szokott magyar közönség talán támogatna jólmenő magyar klubbokat, de áldozatot ilyen létesítéséért aligha hozna. Annyi sikertelen kezdeményezést látott már itt, hogy egy újabb mellett már csak szenvtelenül megy el. Közben az élet folyik és a magyar szórakozásával is, kultúrális igényeinek kielégítésével is hozzáidomui a környezetéhez. Állandó szervezetek Sydneyben talán csak az egyházközségek és a cserkészet. Az egyházközségek, miután azok hivatásos és szakképzett társadalomvezetők (papok) kezében vannak, akik ezt a tevékenységet főfoglalkozásként űzik, vezetőik rátermettsége szerint fogják össze a híveiket. Sajnos a katolikusok esetében egy hivatalosan is elismert katolikus magyar egyházközség szervezését az ausztrál egyházhatóságok nem engedélyezték az asszimiláció érdekében, de a tilalom mellett mégis ilehetne legalább az egyházak körül összefogni a magyarságot, ha papjaink érdeklődése nem korlátozódna csak a buzgó hitélet iránti érzékkel megáldott magyarokra. A protestáns egyházközségek helyzete a tradicionális egyházi önkormányzat miatt jobb; a siker az egyházi vezetők egyéniségének függvénye. Ez mutatkozik meg a jólszervezett evangélikus és ennek ellenkezőjét mutató református egyházközségek esetében. Ez utóbbi meglehetősen fájdalmas. A „magyar vallás“ kimaradása a képből, bár ez a jóhangzású elnevezés Mindszenty határozott magyar-talajú katolicizmusa óta a többségi vallást kötelezné el a magyarságnak szélesebb alapon való együtt tartására. A cserkészet, kialakult formáival, magyarok közt kedvelt hírnevével, jó vezetés mellett sikeresen működik. Melbourne, a társas élet szempontjait tekintve, sokkal szerencsésebb. A kozmopolita Sydneyvel ellentétben, itt a provenciális hangulatú, helyi érdekű feladatok, továbbá a kisebb delete távolságok kedveznek az egyesületi életnek. Egyesületeik népesebbek, állandóbbak és a poldti-Lajossy Sándor: AZ ÚJ KENYER Az új kenyér olyan, mint a kalács: csak sokára lehet vele jóllakni. Az élet végéig esszük, még sem unjuk meg, mert az édesanyánkkal nő hozzánk! Csak az Isten tudja, hogy a magyar ember mért csókolja meg az új kenyeret, ha szeli s mért rajzol rá késsel egy keresztet? De számára ez jelenti a Mindent: az éltető, drága Élet-kenyeret! V. SAARY GYULA: ANYAK NAPJARA Tudom Anyám, tudom, ki vagy Te énnekem — Hisz Te adtad tudnom, Te adtad értenem; Az vagy, mi a zsenge fának a hü kertész, Ki nélkül nincs élte, vagy ha van is-elvész! Tudom, hogy életem a Te drága élted -S hogy ki sem pótolhat nekem senki Téged! Tudok lehetne Nálad méltébban szeretnem? kai okokra visszavezethető széthúzástól mentesebbek. Mindkét város dicsekedhet egyéni kezdeményezésekből sarjadt teljesítményekkel .mint könyvkiadás, újságkiadás, színház, művésznapok és kiállítások rendezése. Nagy hiba volna elhallgatni, de hosszú volna felsorolni azokat az egyéni eredményeket, amiket magyarok felmutattak itt Ausztráliában az élet minden területén, amivel nagyban hozzájárultak a magyarság jó hírnevének öregbítéséhez. Ezen a téren mind nagyobb eredményekkel találkozunk, ahogy az itt nevelkedett fiatalság elhelyezkedik az ausztráliai szellemi és gazdasági életben. Bárha ez a sok érték egyszer mind a szabad Magyarország szolgálatában állhatna!.
