Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1964-04-01 / 2. szám

X MAGYAR CSALAD Édesanyátok akkor is áldott állapotban volt. Sohasem panaszkodott, mosoly­gott, mint aki megdícsőült. Elképzelhetetlen, hogy miből éltetek. A mosás-taka­­ritásbót, amit értetek vállalt?... Évekkel később tudtam meg a valóságot akkori sorsotokról. Akkor nem tudtam, de ma látom, hogy nappali mosolyát éjszakai könnyzápor előzte meg, s ez a tény váltotta egymást, mint nappal az éjszakát. Ma már tudom, miért kérte el a boltban a megmolyosodott lisztet, grízt a keres­kedőtől. Azért, hogy vízben megfőzve, mosolyával cukrozva, dologtól elkinzott ke­zeivel, szivdobogva ossza ki köztetek, a harmadrangút, a keveset, melyből neki legtöbbször csak az edények mosogatása maradt. Mégis mosolygott, Mosolygott, gyermekeibe vetett hittel, hogy egyszer talán ö is kap valamit. Nem többet a szeretetteljes mosolyoknál, melyeket életének nap­jaiból, mint üde virágokat tépett le, s emiatt hervadt el csekély örömében. Mikor már kis unokái is tanulhattak volna tőle mosolyogni, amikor ezt a csodálatos örökééget átvehették volna, elfáradt testét ledöntötte a Könyörtelen. Engedjétek meg, hogy ebből a nem mindennapi örökségből, Édesanyátok tisz­ta mosolyából én is megtarthassak magamnak néhány sugarat, mellyel magyar­­országi szép emlékeimet még gazdagabbá tehetem. értékekkel bír az olyan élet, amelyik kizárólag felületes szórakozásban lát­ja a beteljesülést. , Magyar Anyák! Térjetek vissza a­­nyáitok és nagyanyáitok erényeihez, még ha talán ódivatúnak, idejét­múltnak is tekintitek. Nézzetek kö­rül, — ki lett boldogabb a mai elő­rehaladottal) életben, a technika kor­látlan előrehaladása korában? Nem él mindegyikötök lelke mélyén elé­gedetlenség és félelem? Mi, nyugati népek, úgysem tudjuk soha sem elérni a gondtalan bol­dogságnak azt a fokát,, amit a vaj, gyontalanság esküjével egy hindu, vagy a tökéletes igénynélküliségével egy olasz lazzaroni elér. Nekünk kelle­nek az élet kényelmét jelentő gé­pek, s ezért mindent eladunk. Min­denki rohan, tülekedik, nem tud ele­get dolgozni. Lohol az arany borjú után, s ez a rohanás elkapta, s viszi magával a feleséget és anyát és vele a családi boldogságot, az otthon va­rázsát, a boldog rév biztonságát. Az emberek elfelejtik rövid életüket élvezni, egészségüket ápolni, de leg­inkább elfelejtik gyermekük bon­takozó lelkét boldogsággal figyelni, — mindent elfelejtenek. Ledig nekünk magyaroknak vér­­mérsékletünkhöz sem illik ez a ro­hanás. Mi otthon is szorgalmas, dol­gos nép voltunk, de a magyar ember komótos, ésszerű beosztásával. Ha azt akarjuk, hogy gyermekein­ket ne fertőzze meg a mai korszellem destruktív képeivel, kakofonikus ze­néjével, elferdült és egészségtelen életfelfogásával, nyissuk ki már ki­csi korunkban a szemüket, világosít­suk őket, fel az élet, igazi szépségei és értékel felől, tanítsuk meg őket a szépet meglátni. Vegyünk magunk­nak fáradságot és törődjünk jobban velük, s ne őket hibáztassuk, — a hibásak egyedül csak mi vagyunk, akik elvesztettük itt kinn az idegen­ben a józan magyar Ítélőképességün­ket. Gondoljunk rá, hogy a mai iskolák nem veszik le rólunk ezt a szerepet. Ott, is sokszor az új korszellem hó­dításainak szomorú eredményeit lát­hatjuk. Ha visszanézünk gyermekko­runkra, be kell ismernünk, hogy a magyar iskoláknak nem találjuk párját. Iparkodtak minket tiszta er­kölcsben,' sokoldalúan az életre ne­velni és ma megállapíthatjuk, hogy ebben a keserves em-igrációs életben a magyarok 90% becsülettel megáll­tak helyüket, munkájukkal fenntart­ják magukat. írásom talán vádbeszédként hang­zik és sajnos csakis a magyar anyá-Keltezés, levelem olvasása idején. ARANYMONDASOK AZ ÉDESANYÁRÓL A mennyország lépcsője az anyasziv. Csak egy édesanya tudja egyedül, milyen szerencsét rejt ez a szó: sze­retet,. Az édesanya mindig jót akar, ami­kor gyermekeit oktatja, mert ö az, aki nekik mindég csak a legjobbat akarja. Olyan nyugalmat sehol a világon nem lelsz, mint amilyet az anya szi­ve rejt. Az anyai szeretet sohasem öregszik. Egy jó édesanyának sohasincs ide­je arra, hogy gyermekeire tartósán haragudjék. Egy édesanya mindég olyan gazdag, mint amennyi értéket szeretet,ben jut­tatnak számára gyermekei. A gyermek akkor érzi először, hogy mivel tartozik az édesanyjának, ami­kor már neki is felnőtt gyermekei vannak. (HAVÁDA) kát tudom hibáztatni, ha gyermekük nem beszél magyarul. Számtalanszor tanúja voltam, hogy az anya maga a vendégország nyelvén beszél gyer­mekével, eszébe sem jut, hogy csak tőle függ, hogy otthona egy kis Ma­gyarországgá vallják! Mert a ven­­dágország nyelvét mindegyik gyer­mek igen gyorsan megtanulja az is­kolában és pajtásaitól, de a mi gyö­nyörű, szent magyar nyelvünket csak az anyjától! Isten áldását kéri útjaitokra: Hámory Várnagy Dalma KÖNYVEKRŐL MERŐ FERENC: A CITERAS LEÁNY c. könyve az Amerikai Magyar Kia­dó gondozásában jelent meg a kö­zelmúltban szép kivitelezésű fedő­lappal. A könyv 138 oldalon 16 elbe­szélésben a dicsőséges magyar múlt­ba vezetik az olvasót. . . Nagyszerű és örökbecsű tartalmánál fogva mél­tán helyezem Marschalkó Lajos „Mindhalálig“ c. ugyancsak elbeszé­lésekből álló könyve mellé. Alkalmas fiatal nemzedékünk tanítására! — Ára DM 6. vagy 2 dollár. Megrendelhető: Amerikai Magyar Kiadó, Rodenkir­chen h. Köln. Hauptstr. 24 Germany. KANIZSAI ÁRVA: HULLÓ CSILLA­GOK c. verskötete bárom füzetben kiadásunkban jelent meg. A tehetsé­ges fiatal írónő első gyűjteményes munkája ez, mely három ciklusban 1957-től 1962-ig írt verselnek váloga­tott értékeit tartalmazza. Ára 4 sh. HÁMORY VÁRNAGY DALMA: VICC­MAGAZIN c. humor sorozatának el­ső füzete kiadásunkban jelent, meg. A rajzokkal díszített munka 37 na­gyon finom érzékkel megírt humo­reszket tartalmaz. Ára: 1/6 sh. LAJOSSY SÁNDOR: SASSZÁRNYA­KON c. versfüzete kiadásunkban je­lent meg. 1926-1956 között írt versek válogatott gyűjteménye, 42 versben. Ara: 1/6 sh. (Ä fenti kiadványok meg­rendelhetők címünkön. Az árak an­gol shillingben, vagy annak megfe­lelően értendők.) HIRDESSEN A MAGYAR CSA- j ,i LADBANi A világ minden táján I 1 olvassák. Érdemes! 5 soros hír- 9 ' detés 5 shilling. THARNÓY ADRIENNE

Next

/
Thumbnails
Contents