Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1964-01-01 / 5. szám (1. szám)

MAGYAR CSALAD 7 THARNÖY ADRIENNE A MADONNA CSODÁJA Késő éjszaka volt, a közeli tenger zúgása betöltötte a kis várost. A hold már magasan járt, s az utcákon senki sem járt, csak egy szűk, sötét sikátoron suhant egy árny végig. Talán csak árnyék volt? De nem. Most megmozdult, lassan lopakodott tovább. Egy régi házat akart elérni. Ott, az első emeleten lakott az a gaz­dag, öreg házaspár, akiket ma éjsza­ka meg akart látogatni. A fülledt, me­leg éjszakában ők is nyitott ablaknál alusznak, — könnyű lesz hozzájuk bejutni. Már mindent előre kinyomozott, nem érheti meglepetés. Antonio még nappal is félelmetes alak volt, — ismerte is öt minden naponheverő, munkakerülő, kockázó lazzaroni. Nagy Ívben elkerülte őt minden békeszerető és a testi épségét féltő lélek. Már elérte az utcát, amikor szerel mespár fordult be. Gyorsan egy ka­pumélyedésbe húzódott, míg elmen­tek, s az utca újra teljesen kihalt lett. Végre elérte a nagy, sötét boltíves kaput, óvatosan nyitotta ki az öreg faajtót. Egy hang nem hallatszott. Már csak a lépcsőházat kellett elérnie és onnan fel az első emeletet. A há­lószoba a folyosóra nyílt és semmiség lesz a gyanútlan öreg emberekhez bejutni. Alusznak biztosan mélyen és ha felébrednének, -— nos, arra is gon­dolt Antonio. Kivette mocskos kabát­ja zsebéből az élesrefent, hosszú pengéjű zsebkését. Ügyes volt ö eb­ben is, nem egy esetben használta már sikeresen kését. Hangtalanul esett össze eddig is minden áldozata. Már elérte a lépcsőházat, még egy fordulat, s fenn van, — s ekkor, egy­szerre égi jelenés álta el az útját! Va­kító fényben magaslott fel előtte a Madonna! Megdermedve és lelke mélyéig meg­rendülve, vad félelemmel szívében rohant lefelé a lépcsőkön, — még azt sem vette észre, hogy kését elejtette. Rohant, rohant, lélekzetvisszafojtva a sötét éjszakában, míg keze állandó­an keresztett vetett, s ajka hangtala­nul, eszelősen suttogta: — „a Ma­donna!“ . . . Feltört benne rég elfelejtett vallá­sos félelme, a váratlan jelenés meg­bénította agyát. Felfoghatatlanná váll a jelen. A lépcsöházban pedig lassan to­vább kúszott a hold, fénye már csak a fal magas peremén járt és mély sötétség burkolta a Madonna szobrát, amely a lépcsőház egyik sarkában hosszú évek óta óvta a ház lakóit minden rossztól. Másnap reggel, amikor az öreg asz­­szony felkelt és kiment a folyosót és lépcsőházat seperni, seprője alatt va­lami megcsörrent. Lehajolt, s mikor felemelte, kezében egy hosszúpengé­jű zsebkés volt. Hangosan zsörtö­lődve mondta, hogy milyen rendet­len emberek vannak, ilyen jó kést el­vesztenek, s aztán nyugodtan a kö­ténye zsebébe tette. Gondolta, ez éppen jó lesz zöldsé­get tisztítani. . . Diószeghy Tibor BÖLCSŐ LESZ MINDEN TEMETŐ! Közelgő jöttöd ide hallom tavaszból sarjadt március, csizmád havas még, s hócsikorgó lépted alatt a téli út. De nap-szemedből élet pattan, madárdal, illat, szebb jövő, s hangod varázsló, ős tüzében bölcső lesz minden temető! . . — TATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NŐVE! A SZUMER-MAGYAR KÉRDÉS Irta: Prof. SZELENYI IMRE Minden nemzet ősi eredetének a szellemi hagyománya a döntő, amit a népi lélek őrzött meg az évezredek viharain át. Ez az egyetlen és a mérvadó forrás, mert benne őrződött meg az első családnak, vagy nagy fiának, hősének kiemel­kedő és alkotó egyénisége és ereje, amely mindig uralta és ihlette, vezette és összefogta az eredet-tudat öntudatát és küldetésér. Ezt megtagadni, vagy letagadni annyit jelent, mint hamis utakon keresni a kezdetet és az elindulást. A magyarság-tudat első lángja és hagyományi tüze a Nem­­róth-rege, vagy legenda, szájhagyomány és történelmi ős-mult távlatában lobbant fel és azóta is él a magyarság öntudat-mélyében. Vagyis a magyarság redelkezik reges, vagy legendás eredet-forrással, amit, ha történelmi tárgyila­gossággal sikerül beigazolnunk, akkor már a rege és a le­genda történelmi eredet-forrásunk és fajunk kezdete lesz. Az első nagy kérdésünk tehát: 1.) Nemróth, mint történel­mi személyiség élt és nagyot alkotott és 2.) hol élt, mikor élt és mit alkotott? 1960-ban, Washingtonban a nagyvilág geológusai és fizi­kusai tartották világkongresszusukat, ahol :1 napig 529 tudós tárgyalt a föld és az élet kialakulásáról. A magyarságot a világhírű dr. Kövesligethy professzor képviselte, akivel a kongesszus után dr. Kopits professzoréknál találkoztam Bal­­timoreban, Amerikában. A 3 órás megbeszélésünk eredménye, hogy a mai tudósok és szakemberek elismerték, hogy mint­egy 12,500 évvel ezelőtt hatalmas földrengések földterületeket süllyesztettek el a tengereken. Itt merültek el földrészek, amiknek nyomait Írországban és Canada részein találtak meg a kutatók. New-Yorktól keletre, mintegy 1500 kilométer távolságban hatalmas földrepedés látható. Fgyancsak az Indiai Óceán mélyén húzódik egészen Ausztráliáig egy ha­talmas hegyhát, melyen kultúr-nyomokat találtak. Vagyis a Nagy Vízözön legendája földtani és történelmi valóság lett... Ugyanezek a tudósok megállapították, hogy mintegy 6,500 eve a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl vidékén (Kr. e.) hatal­mas vízár és ciklonok pusztítottak. Ezt a vidéki változást Kis-Vizözönnek, vagy a 11. Vízözönnek nevezték, tgy a nőéi II. Vízözön is földtani és történelmi valóság lett. A szíriai Marack-ban folytatott kutatások és mélyfúrások (1942) beigazolták a kettős pusztítást, meiT az első elpusztult kultúra és civilizáció felett hatalmas homokréteg, tengeri lerakodást találtak. Itt került elő a szumér-nyelven írt I. Ví­zözön leírása, ami megelőzi a II. Vízözön mózesi leírását. Vagyis az I. Vízözön leírása és a 11. Vízözön leírása között kerek 5,500 év különbség van, mert Mózes Kr. e. 1100 körül élt. Ezt a történelmi és földtani tényt, valamint biblikus kér­dést dr. Nathaniel Krämer zsidó biblikus írta meg: The paral­lel Iliidé c. könyvében (1948). Ugyancsak a Barack és Ür- Wardan körüli kutatások (1946-1958) derítették, fel, hogy Nemróth az eritreai Magyar hegynél, a llakk patak partján, Kash-ürban született és megtalálták a Nemróth-táblát is, ahol 21 nemzetség és 21 városrendszer (megye) van felsorolva. (Lásd: Szelényi: Szumér magyar rokonság, 38. old. — Mün­chen. 1961) Így világos lett Nemróth történelmi egyénisége és szerepe, amit még a zsidó Mózes is elismert és leírt a történelmi adatok és hagyományok alapján. (Gen. X. 8-12) Évezredes kövek és agyagtáblák vallanak ma. Nemróth, a regék és a legendák világából a történelem al­kotó és hacos világába lépett, ahol családjának, fajának és

Next

/
Thumbnails
Contents