Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-07-01 / 3. szám
MAGYAR CSALAD 7 TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLY dalom“ kereskedelmi kapcsolatait Indiával. Ebből maradtak ránk az indus-jövevény szavak: bársony, függöny, selyem stb. Majd Kr.e. 371-339. Urul turáni vezér uralja Elo-lndiát. Mai napig ez turáni-uralom maradt meg India történelmében és a turáni-rokonságot tartó Nagpur tartományban. Magam beszéltem Nagpur érsekével, Msgr. Eugenio D’Susa-val 1958-ban Toledoban, Ohio, USA., aki meghívott szemináriumába történelem tanárnak. Nem fogadhattam el. 1959-ben a szeminárium rectora, Msgr. M. Dalone jött Toledo-ba és feljegyezte az egész Nemróth-kutatásomat. Msgr. Dalona a ladaki tartományt is megjelölte, ahol szoros a turáni-magyar rokonság tudat! o.) Hi Fu-Yo kínai császár Kr.e. 2213-ban fogadta ,,a susai hercegeket“! (Szelényi: Szumér-magyar rokonság, 25-26 old.) Majd az első világtörténelmi satellit-állainokban szerepel: Shungria, a mai Nepal-Tibet vidéke, Mongolia, Mandzsúria, Turkesztán, Baskíria (Shungria), Hong- Kong és Japán. (Kr.e. 2205) mellett. Kr.u. 613-ban történt a shungria-i nagy változás, amikor Kuhn tibeti-nepáli turáni vezérünk kínai császár-leányt vett el feleségül. „Orvosi leckék“ ürügye alatt belopták a kínai nyelvet. (Douglas-Jenks: Kína, 4. old.) A tibeti-nepáli-ordosi változások és kínai megszállások szórják széjjel ezt az ősi szumér- turáni-susai birodalmunkat. Tibet keleti kapujában őrködő SERES fővárosunk is eltűnik. (Enc. Brittannica: Tibet név alatt). F. három irányú szumér törzsi menekülés és a három történelmi ütköző pontokon kialakult szumér-turáni-susai-nepáli birodalmaink népi ereje és kulturális fölénye hatott: Indiám, Kínára és Scythiára, Az egyetemes turáni eszme szumér-magyar kapcsolatai innént eredezethtök. Az alánok, avarok, bessenyök, tartárok és a vandálok vándorlásai az I ral-Aral tó, Káspi tó és a Fekete tenger „történelmi keresztútjain“ álló Turáni Rétek, majd Magóg és Góg birodalmait zavarták és keverték meg. Az biztos, hogy a Kutasi Birodalomból alakult ki a Volga-menti Magna Hungária Kr.e. 300- ban. A II. Sargon karkemish-i döntő csatája (Kr.e. 707) számolta fel az árpád-emesu-kutasi törzseinket, akik az ősibb Kutasi-Kaukázusi-Birodalmunkba menekültek. Hogy ez az urali-kaukázusi-volgai birodalmunk milyen elismert volt még a Vatikánban is, igazolja, hogy Kr.e. 325-ben fővárosunk, Magarskó érseket kapott, Ambrus holland misszionárius személyében. A magarskói újabb kutatások is megerősítik a főváros szumér épitekezési fényét és nagyságát. (Vatikáni Levéltár adatai, Carpino követ jelentése). Ezt a birodalmat dobta szét a hún vezér, Balambér Kr.u. 327-es támadása. Itt szakadtak le a finn, lapp, csuvajd rokon népeink, akik a Volga-kanyarokból a húnok helyére húztak be. (Dr. Mészáros Gyula: Csuvadok országa, — majd utazásai 1908-1910, s több kiadása.) A hún támadás után a déli törzseink Georgia lankáira menekültek és innént jöttek ki a magyarok, a nagy alán nyomásra. Útjaikat jelzik: Levédia, Vízköz, Verecke. Csak egy vatikáni adatunk van, hogy „Almos, magyar vezér nagy ajándékokkal halmozta el a jó hit papjait. (Kr.u. 831). Ezek voltak a vatikáni misszionáriusok. . . Feltűnő, hogy Kiel-Kiew alapítását Kr.u. 504-ben az ukránok „a vengerskiknek“ tulajdonítják. Kiel, az ős szumérban „magaslati levegőt“ jelen. Ez az idő a kabar-magyar birodalom ideje. De kabar törzseink voltak Anatóliában, akik az első telepesei voltak a Krimfélszigetnek (Kr.e. 723). A francia ősi Világ Atlasz jelzi a fenti törzseink térbeni elhelyezkedését. [Kát. University (Washington) biblikus-atlasza]. A bessenyök rajtaütése indította el az etelközi-vízközi magyarokat a Verecke-hágón Árpád vezérlete alatt Kr.u. 887-ben. (Simeon, bolgár cár támadásának megsegítése). Nehéz és fontos kérdés, hogy a hatalmas Turáni-Rétek birodalma mennyiben segítette meg a georgiai magyarok kijutását? Meglátásunk, hogy a tatárok és „a fekete-hunok“ nyomása egyesítette őket, s így indultak neki Nyugatnak. Ezzel a Turáni-Rétek birodalma letűnt (Kr.u. 400). Minden bizonnyal egyes törzseik Ázsiába és Indiába húztak át (kereskedelmi kapcsolatok, turáni törzsek szétszórtsága). A turánieszme alapja csak a Turáni Rétek birodalmával magyarázható. (Afganisztán, Beludzsisztán. Kazinir, Pakisztán). Mindenki láthatja, hogy ebben a hatalmas történelmi távlatban és népvándorlási káoszban nem egyszerű dolog kimutatni a szumér népek mai kapcsolatait. A történelmi logika azonban segítségünkre siet: 1. ) a modern oknyomozó történetírás nagy fontosságot tulajdonít a nyelvészeti (filológiai) adatoknak és érveknek. A nyelv a lélek és a szellem szóló megnyilvánulása, ami minden elnyomás és irtás dacára elvitte a néptörzsekkel az ősi-haza alapvető értékeit. Akik 5000 évvel ezelőtt is azt mondották, hogy „Isten“, „suba“, „Nap“, s még más 1000 szót biztosan, azok csak rokon népek lehetnek. (Dr. Bobula: A szumér-magyar rokonsági kérdés, The Sumer Hungarian Affiliation, Washington, 1951 — B. Aaires, 1961). Azok a szumér néptörzsek magukkal vitték városaik neveit, amit az előkerült agyagtáblák, kőfeliratok, oylinderek igazolnak, s igy a magyar honban 315 név él még ma is. (Szelényi: Szumér magyar rokonság, 23, 43 old.). 2. ) Az Uruk-Wardan-ban előkerült agyagtáblák, cylinderek igazolták a szumér ékirás rokonságát a székely rovásírással, ami a mezopotámiai „Crescent Valley“ szellemi életének első írott emléke. Aki jól áttanulmányozza a szumér ékírást, a képírást és a rovásírást, csak az ősi szumérok civilizációját fogadhatja el alapul minden tudományos kutatáshoz. Nem szabad elfelejteni, hogy az egyiptomi fáraók 17 hadjáratot vezettek a szumérok ellen és a szumér rabszolgák építették fel az egyiptomi megcsodált ősi remekeket (II. Ramses hadjáratai Kr.e. 1305-1240). Szumériából rabolták el az egyiptomiak az első lovakat Kr.e. 1215-ben (Cath. Enc.: Egyptom, 1929, New York). 3. ) Maga az angol Encyclopeadia Brittannica „Sumerians“ és „Tibet“ címszavak alatt, amit 500 tudós írt, (Enc. Brittannica, 1950 kiadás, London.), olyan nyelvészeti, néprajzi és népi-szokás (ethnikai, etikai, filológiai, földrajzi) adatokat is hozott, amik kétségbe nem vonható nyíltsággal tárták fel a szumér-magyar-turáni rokonságot (Szelényi: Szumér magyar rokonság, 26-27. old.). 3. ) Az embertani (antropológia), valamint az lelettani (archeológia) adatok beigazolták a szumér-magyar kapcsolatokat (Szelényi; Szumér magyar rokonság, 42. 43 és 44. old.). 4. ) az irodalmi és történelmi adatok halmaza jelzi és érzékelteti a szumér-magyar közösségi eredetet (u.o. 4L old.). Hogyan van az, hogy a fenti adatok és érvek dacára mégis három tudományos fórum elítélően nyilatkozik a szumérmagyar eredet bizonyítékairól? 1. ) Ellene vannak a Josephus Flavius zsidó történész munkái alapján azok, akik minden civilizációs és kultürális alapmunkát és fejlődést a történelmileg be nem igazolható „választott népnek“ sajátítottak ki és kultusz-szerüen maguknak tulajdonítanak (Mózes iratai és a nagyvilág sajtó ereje.). Fájna álmokat féladniok, amikor Salamon 11. Birodalmán dolgoznak. . . 2. ) a finn-ugor és tiirk ideológiák követői, akik az új adatokat nem tanulmányozták át, mert öregek, kifáradtak és megrögzöttek. Vagy a volt kormányaink hivatalos állami theoriáján éltek és élhettek (egyetemi katedrák, tudományos kutatások lénungjai). (Folytatása következik)
