Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1964-07-01 / 3. szám

MAGYAR CSALAD

3

különböző vallási meggyőződések, a pártpolitikai rokonszenvek és ellenszenvek, a spirituális és materiális felfogás aránya a keresztény világnézeten belül, a Nyugaton való végleges megtelepedés és a felszabadult Hazába való visszatérés egyéni döntése, valamint a boldogulás útjának keresése. Nem tudjuk helyeselni azon emigráns veztőink és laptársaink véleményét, akik a külföldi magyarságból ki szeretnék ölni az individualizmust, az egyéni nézetkülönbségek kifejtésének vágyát és az eszmecserékre, józaneszű kritikára és cselekvési szabadságra való hajlamot. Az újságírónak egyik legnehezebb, de legjutalmazóbb kötelessége a mások szabad véleménynyilvánításainak meghallgatása, megértése és kiemelése a közérdek szempontjából: a saját személyének és érdekeinek HATTÉRBESZORITASÁVAL.

Ezért sohasem foglalkozunk napi politikával, személyes támadásokkal és hiba-telhánytorgatással, de felesleges vitákkal sem. Mindenkor a valódi igazságok és helyes utak keresése a célunk. Nem vagyunk próféták, csalhatatlanok, mindenttudók, nemzetboldogitók vagy honmentök; A NEMZET NAPSZÁMOSAI VAGYUNK CSUPÁN, akik mindennel, ami eredetien nemzeti, szép, nemes és ismeretgyarapito, bekopogunk minden magyar szív ajtaján, nehogy annak az idegen kincsek felé kelljen kitárulnia. A szolgálat örömével és testvéri szeretettel ajánljuk fel munkánkat az angliai magyarságnak, de a világ bármely zugában élő honfitársunknak is, hogy egymás támogatásával emberibb emberek, magyarabb magyarok lehessünk. És legyen e lap minden sora maga az örök-éber lelkiismeret, legyen egy örökké égő, fájó, vigasztaló és buzditó visszhang minden magyar szívben és lélekben:

„Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!

Bölcsőd ez, s majdan sírod is, mely ápol, s eltakar.

A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely,

Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell." —

a szlávok voltak a lü-es és 20-as években, de jelen vagyunk a világ testének minden porcikájában, beépítkezve és munkánk, szorgalmunk, tehetségünk ellenében jogokat szerezve őrt állunk egy ország felett, amit ma már nem lehet a hátsó ajtón kilopni.

Nagy útra lépett a magyar emigráns és hittel járja az utat. Nem minden cselekedetünk hazafias kötelességteljesítés, de minden lépésünkben van egy cseppnyi magyar munka. Vagyunk annyian, hogy mindenkire elosztva meg volna a kellő eredmény. Igaz, evvel az elosztással egy kicsit baj van. Vannak akikre több jut és sokan vannak, akik semmit sem tesznek. Van mégis — szerencsére — ennek az emigrációnak sok hőslelkű megszállotja, akik szent nyugtalansággal keresik a küzdelem alkalmait és ha így nem, hát amúgy, de soha nem csüggedve harcolnak, amíg az életükből kitelik. Rájuk illenek Ady Endre következő sorai:

„Igazságért küzdők, tudom, hogy

[hiába;

De ha harcba szólít szívem minden

[vágya,

Mit tehetehk róla? Tán az örök

[végzet

Rótta rám e kínos, bús kötelességet

S én csak mint e vak eszköz teljesítem, s várom,

Míg kidőlök, s lesz más, ki helyemre [álljon. . .“

A múlt század magyar emigrációja készen kapta vezérét; Kossuth Lajos az országnak és a magyar felkelésnek a vezére a világ szimpátiáit homlokára fonhatta. A mi emigrációnk még nem döntötte el: „ki volt nagyobb". Még forr a must, de bor lesz belőle. Egy legendás vezér helyett száz és száz „előmunkása“ dolgozik a magyarságnak, akiket „harebaszólít szívük minden vágya". Boldogan égetik el véges életüket a haza képletes oltárán. Boldogságukból hiányzik azonban a közönség elismerő támogatása. A „hálás publikum“, „művelt nagyközönség“, „megértő olvasótábor“ stb. csak afféle előlegezett szerkesztői nyájasságok, — ha már példát veszünk az emigrációs műhelyek közül, mondjuk egy lapvállalkozásról, — a valóságban akikre „az örök végzet rárótta a kínos, bús kötelességet“ nagyjából tudják, hogy a ,,—de zabot nem adunk“ kifejezés nem csupán történelmi anekdota volt, de bízvabízik, hogy magyarjaink éppen most változnak meg, s válnak a hétköznapok hőseivé. „Bátor nemzet vagyunk, de hiányzik belőlünk a hétköznapok bátorsága“, — gr. Teleki Pál szerint —, és ebben van valami. Még túlságosan vérünkben él, hogy az élet minden dolgait egy-egy bravúros fegyverténnyel oldjuk meg. Szép is volt az valamikor. Hadik András még megnyargalhatta Berlint, de új abban máskép szerzik és tartják meg az országokat. Trianonban csak beteljesedett a hétköznapok honfoglalóinak a diadala és ebből végre is már tanulni kellene. Pedig, azt hiszem, nehezebb volt annak idején a nemzetnek kereszténnyé lenni, (de akkor megtette):, mint most felvenni az élet új „harcmodorát“. Minden jel arra mutat, hogy az ország felszabadulása nem egy nagyszerű, kürtszóval ébresztő nap harci bravúréval, bevonulással és virágszönyeggel fog elkövetkezni, hanem az ország magyarjainak és az országon kívüli magyaroknak szívós, mindennapi, hétköznapi szorgalmas aprómunkájával és a lélek megnemszűnö akaratával.

— „Előtted a küzdés, előtted a pálya Az erőtlen csügged, az erős megállja.

Tudod-e, az erő micsoda? Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat“. — (Arany János.)

— O —

Azt mondják, haza lehet menni. De mi hát a Haza? Hogyan is mondta Kölcsey? „E szóban: Haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége“ .. . Ezt a Hazát nem Kádár János országa jelenti ma nekünk, de a hazának ilyen fogalmi! valósága jelen van ma mindenütt, ahol magyarok vannak, mert amott van egy haza szabadság nélkül, emitt van szabadság haza nélkül és a kettőnek egyesítése szent kötelességünk. Ehhez az út nem az amnesz tia elfogadásán (és vele együtt a koholt bűn elvállalásán) vezet át, hanem a lelkűnkben élő szabad haza fogalmának megőrzésén. „Eredj ha tudsz“ — most mi mondjuk, de a mi hazánk itt van a mi keblünkben és fogadjuk ,hogy megőrizzük azt arra a/ időre, amikor majd a most haza csalogatóknak lesz szükségük amnesztiára.

CSAPÓ ENDRE

KÖNYVEKRŐL.

Megjelent Zemplényi E.-Hámory D.: Virágok vizsgája c. gyermekszinjátéka. Ára Ízléses rajzos kivitelben 1/6 sh. Külön kiadásban is kapható ROZSOS MIKLÓS: AUSZTRÁLIÁTÓL AMERI KÁIG c. utinaplója. Ára: 1/6 sh. Diószeghy Tibor: Ma hinni nehéz c. válogatott verses füzete. Ára: 1/6 sh. Kanizsay Árva: Hulló csillagok c. IIII. verses füzete. Ára: 4/- sh.

Vásároljon magyar könyveket és kérje gazdag árjegyzékünket. CORONA BOOK CO. Mr. and Mrs. Langmar, 136 Walker St., North-Sydney Ausztrália.