Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-07-01 / 3. szám
4 MAGYAR CSALAD LAJOSSY SÁNDOR: GONDOLATOK (Folytatás) A hitnek és alázatnak egyik fokmérője a — szegénység. * Ahol ketten őrködnek, ott egyik sem vigyáz. * Aki saját kárán sem okult — menthetetlen. * Csak meghalni érek rá. * A bölcs ember hallgat. * A gonosz még a templom árnyékában is vétkezik. * A szegénység sok embernek jó iskola. * A tiszta élet kegyelem, a hosszú élet ajándék. * A bűn melegágya a — rendetlenség. * Nem mindenki okos, aki annak látszik. * Vigyázz, mert a baj sohasem jár egyedül. * Az igaz barátság kölcsönös megbecsülésen és szereteten alapszik, nem pedig — csekken. * Sokat tanuljon az, aki tanítani akar. * Az Isten káromlása tehetetlenségből fakad. * A munka a legjobb ajánlólevél. * Aki haragszik, annak nincsen igaza. * Az igaz barát a bajban is kitart. * Aki hazudik, lop is. * A boldogság titka a megelégedés. * Mártírokból elege van a világnak; építőkre van szükség. — O — Néhány szólásmondás nagy jainktól; Ügy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont! (MIKES K.) Sarkcsillagom az legyen, hogy majdan Magyarország büszkén mutathasson reám. (LISZT FERENC) Minden igaz honfi szent hite, s vallomása: miszerint a magyarnak jövendője van. (br. WESSELÉNYI MIKLÓS) LISZT FERENC A MIÉNK! 1811. október 22-én született a nagymagyarországi Doborján (Raiding). Atyja — egy Esterházy uradalmi tisztviselő, amateur zenész, — felismervén zenei hajlamait, taníttatni kezdte oly eredményesen, hogy 9 éves korában már első sikerét aratta, mint hangversenyzongorista. Evekkel később a nemzetközi zenevilág kora legnagyobb zongoristájának minősítette, s a zenetörténelmi feljegyzésekbe mint „különös géniusz“ lett elkönyvelve. Csodálóinak egyike, Countess d’Agoult, akivel Liszt Párisban ismerkedett össze, „mistress“-e lett és II gyermekkel ajándékozta meg. 1849-ben, 38 éves korában .sikereinek tetőfokára hágott. Ekkor lett Weimarban szinházigazató, ahol azután meg is telepedett. A későbbi években világi életét felcserélte és Rómában tagja lett a franeiskánusok rendjének. Életét 1886. július 31-én fejezte be a bajorországi Bayreuthban. Alkotásaiban örökéletü dallamokat adott a zenevilágnak. Ki ne ismerné a 2.-ik Magyar Rapszódiáját (20 magyar rapszódiát komponált összesen!), vagy a „Szerelmi Almok“-at („Liebestraum No. 3. in A flat“), melyek magukban elegendők voltak ahhoz, hogy nevét a világ legnagyobb zeneszerzői közé sorolhassák? Hatalmas zenekari művei közül „Dante“ és a „Faust“ symphoniák, kórusművei között 5 miséje, oratóriumai közül pedig „Szent Erzsébet“ és „Krisztus“ a világ legnagyobb alkotásai között is monumentálisak. Mint előadóművész, ő volt a zenetörténelemben az első, aki emlékezet-ROVID-HIREK: FATIMÁI MAGYAR KALVAR1A. 700.000 zarándok jelenlétében avatta fel a leiriai püspök a nagy Magyar Keresztutat május 12-13-án. (Külön beszámoló készül). London Magyarsága méltó keretek között emlékezett meg a Magyar Anyákról és DICSŐ HŐSEIKRŐL! Mindkét alkalommal tiltakozás történt az ,,nemzet-sirásó‘‘ Abortusz Törvény ellen. KÖSZÖNET A KERESZTYÉN MISZSZIONAK ÉRTÉKES KÖNYVAJANDÉKAÉRT. ISTEN ÁLDÁSÁT KÍVÁNJUK MUNKÁJUKRA! Dr-B-Hámory Várnagy Dalma, lapunk társszerkesztője, súlyos betegségéből gyógyulófélben van. Hajas István k. munkatársunk szerencsétlenség folytán kórházba került. Mielőbbi felgyógyulást kívánunk mindkettőjüknek. bői játszott! Különös látványt r tott, amint zongorajátéka közben iejét meg-megrázva, hosszú fehér haját lebegtette, vagy gyors mozdulattal ujjaival végigszántotta, mely mozdulatokat a zenekritikusok egy romantikus művész legfinomabb gesztusainak minősítették. Születési hely?... Anyai vér?... Feledésbe ment anyanyelv?... Külföldi behatás zenéjében?... Francia „mistress“?... Külföldön eltöltött évek?... Mindent felhoznak indokul azok, akik Liszt Ferencet el kívánnák tulajdonítani muzikális nagyjaink sorából. Ha a II. Világháborút követő keleti tolvajszellem nem élezte volna ki a feltalálók és feltalálások, valamint elhunyt művészeti nagyságok körüli származási harcot, ma talán mosolyogva hallgatnánk, hogy Liszt Ferenc osztrák volt, Bartók pedig amerikai... Annak idején kénytelenek voltunk szótlanul tudomásul venni, amint a „keleti használatba vett“ értékeinket „keleti eredetitekké“ tették. Éppen ezért nem engedhetjük, hogy még Nyugat felől is hasonló igyekvésekkel tulajdonítsanak el tőlünk nem kisebb értékeket, mint egy Liszt Ferencet, vagy egy Bartók Bélát, szólván csupán a zenei világ nagyjairól. (!) Mi sem éltetőbb bizonyítéka Liszt Ferenc magyar vérének, mint az, hogy élete során többet áldozott mások zeneművészeti fejlődéséért, mint önmaga érdekeiért és nagygyátételéért! Hát nem tragikusan magyar ez?... (Szabó Ferenc) HAJAS ISTVÁN: HISZEK A MAGYARBAN! Hiszek a magyarban, hiszek a nevében, Hiszek a harcában, hiszek a vérében, Hiszem a türelmét, hiszem a haragját, Hiszem, hogy nem tűri senki rab[igáját. Hiszem, hogy van Isten, s hiszem a [hatalmát, Hiszem az irgalmát, hiszem a jutal[mát, Hiszem, hogy verni tud ott, ahol verni [kell, Hiszem, hogy népünket soha nem [hagyja el, Hiszem, hogy magyarnak örökké len[ni kell! Amen. (A Költő nemrég kiadott „Hiszek a magyarban“ c. Versbokréta füzetéből)
