Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-04-01 / 2. szám
s MAGYAR C8ALAD A DOHÁNYZÁS ÉS A TÜDŐRÁK Dr. Tóth Árpád Béla főorvos, orvosi rovatvezetőnk cikke. Az egészségügyi világszervezet kimondotta, hogy az alattomosan kifejlődő tüdőrákot elsősorban a cigarettázás okozza; a benzin égéstermékei csak másodrendű szerepet játszanak a tüdőrák elterjedésében. Magától értetődik, hogy a szennyezett levegő, a benne szálló füst stb. is árt, de elenyészően csekély szerepe van a dohányzás ártalmához viszonyítva. MacNelly, amerikai kutató megmérte a cigarettafüst hőmérsékletét. A cigaretta első 3.5 centiméterének elszívásáig a szájba kerülő füst hőmérséklete 27 C fok körül van, majd emelkedni kezd. Amikor a dohányos a „csikkhez“ ér és azt szívja, már 52 C fok a füst hőmérséklete. Ha gyorsan szívjuk a cigarettát, a hőmérséklet még magasabb lesz. Harlow, egy másik Kutató, a cigaretta parazsának hőmérsékletét mérte meg. Meglepően magas értéket talált. Szívás közben a felízzó parázs 774 C fokos hőmérsékletű. A kézben tartott cigaretta parazsa is 74(1 C fok. Azt is megvizsgálta Harlow, milyen gyorsan hül le a füst. Kiderült, hogy az égő cigarettavégtől 3.5 milliméterre már csak 103 C volt a füst hőfoka, ami azt bizonyítja, hogy míg megtette ezt az „utat“, több, mint fiOO fokot hült. A leírt vizsgálatokkal azt kutatják, hogy milyen rákkeltő tényezők keletkeznek cigarettázás közben. Az egyik, kétségtelenül a hőmérséklet. Az ajak állandó égetésének, a száj nyálkliártyájának kóros elfajulásában közvetlen szerepe van a dohányzásnak, s ezek az elfajulások rákhoz vezetnek. Még nagyobb szerepe van a dohányzással kapcsolatos égéstermékeknek, az efféle anyagok, az állandó belégzés miatt elősegítik a tüdőrákot. A pipázás kisebb veszéllyel jár. A pipában égő dohány hőmérséklete 200-300 fokkal alacsonyabb, mint a cigaretta parazsa, tehát sokkal kevesebb a rákokozó, izgató anya, s a pipafüstöt általában nem szívják tüdőre. Viszont a pipások közül sokkal többen betegszenek meg szájrákban, ajakrákban, mert a pipa szopogatása, a dohánylé erősen maró hatása ingerli az ajak nyálkhártyáját. A tüdő és száj rákos halálesetek számának növekedését azzal is lehet magyarázni, hogy ma sokkal pontosabban tudják megállapítani a betegséget, a balál okát, mint eddig. Sajnos a cigarettázók száma állan-A BOLOND-SAROK, (amely nem is olyan bolond) Az egész ügy úgy kezdődött, hogy egy szép napon közöltem munkatársaimmal, miszerint egy lexikon öszszeállításán fáradozom. Bejelentésem vitát eredményezett és ők azzal szorítottak sarokba, hogy bolond vagyok. Így született meg ezen új rovat, melynek első közzétételében íme néhány részlet a fentebb említett lexikonból, ami megmagyarázza néhány közhasználatú szó es kifejezés értelmét: — ATOM — ez a szó eredetileg „adom“ volt, de a 11. Világháború alatt a katonasághoz behívott magyarországi svábok rossz kiejtésükkel megváltoztatták. Ezek a svábok a légierőnél teljesítettek szolgálatot, ahol gyakran hangzott el a kifejezés: „Én majd atom-bomba, Fráncli te meg thopjad-bombal ' LIBEHALIZÁLÖDÁS — ez egy köpenyeget jelent, amely kívül piros. Azután kifordítják és belül is piros. EMIGRÁCIÓ — ennek a szónak so kak számára semmi értelme sincs. Annyira semmi, hogy kár minden magyarázatért. KOEGZISZTENCIA — elnézést az Olvasótól, de disznósá gokkal nem foglalkozom. dóan emelkedik, ezzel párhuzamosan növekedik a tüdő és szájrákban megbegedettek száma is. Ezideig a hangzatos reklámokkal hirdetett, de teljesen hatástalan u.n. elvonószerek nem segítettek a dohányzásról leszokni szándékozók igyekezetén. Egyetlen radikális módja erős akarattal állni a fogadalmat: — Holnaptól kezdve többé nem dohányzóm! — — Boldog új esztendőt kívánva kedves olvasóimnak, engedjék meg, hogy most rágyújtsak egy cigarettáin ! NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG KÖNYVESPOLCUNKRÓL: Nyíró .).: A sibói bölény 15 sh.; Ispav K.: Magyar föld és néprajz 12 sh.; Eüry I..: A földhözragadt nép 10 sh.; Marschalkő E.: Mindhalálig 14 sh.; Varga Gy.: Elbeszélések fordítások 4 sh.; Szécliényi-Töttösy: Ítélet földje 8 sh.; Kenyvessy J.: Kölntől Kölnig 10 sh.; Mérő F.: A citerás leány 12 sh.; Szelényi I.: Prohászka „Világosságom a világon 4/6 sh.; Tempel M. A.: Domonkosrendi Szentek és Boldogok I II. 10 sh.; Engelmann Zs.: Versek. Werner rajzok 3 sh.; Lajossy S.: Első szerelem volt 5 sh.; V. L. Hírneves Magyarok 1/6 sh.; Hámory V. D.: Piti és Páti. Mesekönyv 6 sh.; Nádasy EMIGRÁNS — ez egy embertípus, amelyik azt hiszi, hogy ö valaki, pedig senki. Mégcsak nem is emigráns. SZÉLESVÁSZNÚ FILM — ez egy olyan film, amelyen azt is látod, amit a másik fajtán nem látnál. EMIGRÁNS SAJTÓ) — a köztudat szerint szócséplő firkászás főleg olyanok által, akik már mindent forgattak, de tollat még nem. Szerintem a hazaszeretet és az otthonért-dolgozás alapköve, melyet a tömeg közönséges utcakőnek néz és. . . EMIGRÁNS SZERVEZEL — nesze semmi fogd meg jól. ENSZ —• (hát ki tudja, hogy ennek mi az értelme?) ENSZ-DÖNTÉS — ez egy olyan magyar vonatkozású határozat, melyet sohasem hajtanak végre. IGAZSÁG — e szónak pontos, minden kis részletre kiterjedő magyarázatát lásd „Fehér holló“ alatt. RESZTVESZEK AZ EMIGRÁNS KÖZÉLETBEN — minden lében kanál. FEHÉR HOLLÓ — ilyen nincs. MAGYARORSZÁGI ROKON IDEKINT — ez a három szó valójában csak egy tátott szájat jelent. DOLGOZOM AZ EMIGRACÓÉRT — (hát ilyen van?!) KOZÖSSÉGÉRZET — fogjuk meg és vigyétek. (Folytassuk?) Sz. F. T. J.: Abd-El-Krim országában. Tört. tanulmány l sh.; Szabó F.: „Fiam, ott kint se hagyd el az Úristent. Irodalmi levelek. 1 sh. MAGYAR CSALÁD Szerkesztik: Dr. B. Hámory Várnagy Dalma és Lajossy Sándor. Tördelő - szerkesztő: Nádasy T. Jenő. Főmunkatárs: Szabó Ferenc. Felelős szerk.kiadó: Lajossy Sándor. Levelezési cím: „Harsona Kiadó“ — 41, Clyde Road, East-Croydon, Surrey, England. Tel.: ADD 5514 (este 6-8 közölt) Kéziratokat csak válaszbélyeg melléklése esetén küldünk viszsza. Az aláírással ellátott cikkekért a sajtójogi felelőséget a szerző vállalja. Egyes szám ára (Gyermek-melléklettel együtt) sh. 2/6, évi előfizetése 10/- angol shilling. Megjelenik negyedévenként. * Printed by Poets’ and Painters’ Press, 146 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l.
