Bodor Anikó (összeáll.): Tiszából a Dunába folyik a víz… Egy népdalvetélkedő dalaiból - Zentai füzetek 8/G. (Zenta, 1978)
Előszó
hivatkozhatunk. a jó előadás általába» jő anyagi sparsttel páros-ol, de nem Kötelező minden esetbe» igy J-sanl®. As &=, nyagismeret gazdagságára a községek és énekesek szerit ti mutatóban szereplő sorszámok vetnek fényt . Azt tapasz-, faltuk,hogy .a 60-70 évesek különösen Jé előadók?de 32ép számmal akadnak ilyenek a 40 évesek között is. Oiyaa örvendetes meglepetésekben is lehetett részünk aijat a telecskal 13 éves Szarvas Piroska ás a klspiaoi 8 év@@ 2s váes Ilike, hogy az 5 éves telecskal Brobin«. SsztikfeŐlT akinek neve az énekesek között nem szerepel, ne is bssaáí jünk. Ezek a gyerekek hagyományos népi átéléssel énekel" nek, előadás-okból még a nálunk szokásos hajlítások sem M ányóznak, Tanítóik általában a nagymamák, akii fiatal k©5 rukban maguk ia "nótások* voltak. Dalaink négysoros szerkezetűek, A harmadik sex m4 tagszámának bővülésével kialakulhat ötsoros forma is /4.4Ţ 79, 85 sz,/. Hatsorosak reírénea szerkezetű daiaiafe /ís 9a,b/ és az egy “jaj-nóta*5 típusú 15 sz. A hárossores szerkezet /4, 6 ez./ nem tipikus népdalszerkezet. A lejegyzések egységesek, mert ugyanaz a személy készítette valamennyit egységes szempontok szerint.Hívó telt képeznek Br. Burány Béla és Paksa K&talia Ms,jegyzései. Több énekestől származó azonos vagy nagyon kis változattal eltérő dalokat összevontunk. Ugyanazon azöv®“» geket nem közöltük kétszer, sőt a Zentai Múzeum füzetei - ben azonos dallammal megjelent szövegeket is kihagytuk. A dallamvariánsokat a kottakép alatt közöljük. 3® ugyanígy egyetlen énekes dallamvariálása is a kotta alatt jelenik meg. ügy véljük, túllépné a kiadvány célját, ha a váltósa tokát, megj egyzésekkel és versszakssámozéssal tarhelaénS meg. Így egy-egy énekes előadását nem tükrözik teljes szében, de célunk inkább, hogy a dalokról adjunk általános képet. A lírai versssakok kapcsolata amúgy is lazább, nem követünk el hát nagy hibát, ha egymásutánjukat asm kS zöljük is minden előadás esetében. A variációkat asenss dallamsorok esetében kétféle megoldásban közöljük, hogy ezzel is tehermentesítsük a kottaképet. Ugyanúgy "agyonzsúfolnánk® a kiadványt, ha &£ alkalmazkodó ritmus változását minden esetben jelölnénk. A szöveg és az énekes rátermettsége határozza meg, saikar használatos nyújtott, vagy éles ritmus, mikor egyenletes hang jegyértékek. A rítmusjelzés rendszerint az első v®rs= szak ritmusát mutatja. Kivételt képeznek az olyan dalok, ahol a dallam és ritmusa az első szakasznál aég bizonytalan. Ilyen esetekben a további éneklés folytán kialakult stabilizálódott melódiát és ritmust vesszük figy®lesab®a az elsőt pedig változatnak közöljük. Hangnem! és intonációs bizonytalanságokat- aejs jelölünk. Ebben az anyagban nem észleltünk törvényszere sl=téréseket a szokásos intonációtól. Egyes hangok magasabb 7.
