Bodor Anikó (összeáll.): Tiszából a Dunába folyik a víz… Egy népdalvetélkedő dalaiból - Zentai füzetek 8/G. (Zenta, 1978)

Előszó

’»egy alacsonyabb volta as énekes egyéni képességeitől függ. A ndtadivat hatására gyakran kerülnek felhang-lépé­sek olyan dallamokba is, ahol idegenül hatnak. Székét sem jelöljük módosítójellel; a hűség kedvéért + jelet teszünk földjük. Az oktávtörést /alkalmatlan fekvés miatt lejjebb vagy följebb csúszott dallamrászek/ helyes fekvésben kö­zöljük a szokásos jelöléssel a hangok alatt vagy fölött. Sslékezetzavarból eredő szabálytalanságokat vagy felejtést, kihagyást, hacBak lehetett, rekonstruáltok, Je~ 1« C J■ Ilyen esetekről a jegyzetekben szólunk. A ki­hagyott vagy érthetetlen szövegrészeket pontokkal helyet­tesítjük. /Ilyen eset pl. a horgos! elődöntő anyaga, me­lyet az előadáson vettünk szalagra és nem volt módunkban később utánajárni a kérdéses szövegeknek./ A tempójelzéseket metronómszámm&l adjuk meg. főbb énekes előadása esetében csak a főszövegben közöljük a legáltalánosabbat. A tempó jelzés egyébként is körülbelüli. Ugyanígy Járunk el a záróhangokkal is. A záróhangok a leg több esetben igen mélyek. A"népdalhangszín" nyilván az oka, Csak a közép vagy alacsony regiszterben lehet, "teli torokból" énekelni /nem ordítozni!/. Sz persze nem minden esetben szabály. Modoros előadási sajátosságokat is jegy­zetekben említünk meg. Nem jelöljük egyáltalán az egyes vidékeken meghonosodott szokást, hogy az utolsó versszák két utolsó sorát fölgyorsult tempóban megismétlik. Ez a modorosság is a nótacsárdás hatására került a gyakorlatba. Ismétlés egyáltalán ritka. Ahol mégis előfordul, ott a szövegben jelöljük, a szokásos zenei jelöléssel. Amennyi­ben a szöveg ismétléskor módosul, úgy teljesen kiírjuk zárójeles megjegyzéssel. Szótagbetoldásokat zárójelben közlünk, amennyiben értelmileg leválaszthatók a szövegtől. Különösen vonatkozik az egyes énekesek előadásmódjára a sorok elején. "Eej", "de* stb. szócskák mintegy tárnaszko­déul szolgálnak a dallam elkezdése előtt. De előfordulnak a sorok végén vagy sorok közben is. Ritkán ugyan, de ta­lálkozunk jó előadásokban nyögéshez hasonló torokhangok­kal is teljes azótagok helyett, ezek jeles 3 . A nótásfüze tekből tanult, helytelenül kiejtett betükapcsolatok /fő­leg t j egymásutánja/ jeles 3- A szövegeket fonetikusan jegyeztük le. Igyekeztünk betartani a Voigt Vilmos és Balogh Lajos által összeállított népköltési alkotások kritikai kiadásának szabályzati Javaslatát. /Sokszorost - tott kézirat. Bd. 1971./ Meg kell jegyeznünk, hogy a vidékünkön használa - tos középzárt e kiejtésében az énekesek következetlenek.U gyancsak következetlenség jellemző a bácskertesiek saját­ságos kiejtésére, valamint a bánátiak őző nyelvjárására.A középzárt é és nyilt e közötti átmenet jelölésére nincs módunk. Ilyen esetekben nyilt e-t Írunk. A magas szótagszám miatt a szótagok nem kerülhet­tek minden esetben a megfelelő hang alá. Ugyanilyen okból a szótagok szétválasztása sem történt meg sok helyen. A 149 és 152 sz. daloknál a szöveget lehetetlen volt a kot­takép alá Írni. A lejegyzett pontosságért Tripolaky Géza felel. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents