Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)
Jegyzetek
Gyön-gyös koszo —- rú — ba! („Mikó leakasztották a végirű, ősz vezették, aikkó énekőték észt.”) 97. — A ipádéi változatban szintén van recitált szövegű szóváltás. Az „Uboirtkáné” itt is kívülről kerüli a kört, de a körön -belül van az „anya”. — Dallam nélküli, szöveges változatát is lejegyeztük: Magóosi Andrásné Varga Etel 59 éves. — Mit kerüngecc vén boszorkány Az én házam, tájékán? — Van neked, van neked Szép eladó lányod! — Nincs nekem, nincs nekem Szép eladó lányom! — Mit tűröd, tagadod, Nagy vár adlí piacon Piros almát árút. Ettem is belőle, vettem ás belőle, A te Manci lányod Nagyon megsze- rettem! — Manci lányom nem adom Gomb szoknya nélkül, Arany hintó nélkül! — Manci lányod elviszem, Lipity-omba, .lapatyomba, Cigány kere- késnék, Hajdú hege- dűsnek! „Átak körbe a kislányok, ésakkó: Mit kerüngecc vén boszorkány, — é kész tűk. Utánmmk még átak, tízen, tizenketten, úgy egymásután, sorba átunk. Amazok még körbe átak, mink még sobra egymás után, égy még körű került. Oszt ászt mégkérdésztük, hogy: mit kerüngecc házunk körű? A kör vót a ház. Mink a körön kívű vótunk, sorba. A Véniboszorkány járkát a kör körű, kívűrű. Mikó monták, hogy „Manci lányod elviszem,” akkó leakasztott egyet. Mindégy, hogy a végirű vágy a közepirű. Horgos, 1972. (A tagolást a hangsúlyozottan így mondott szöveg miatt jelöltük.)
