Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)
Jegyzetek
elég hátrébb vótak. — Hát én még akkó ugye nem vótam oan közéjük való. De szerettem vóna odaibújni közéjük... Az elsők mindég a rank aput tartanli előre mentek”. A dallam utáni szóváltás szövegét az „Adj, király katonát! ’ kezdetű szakítójáték szövegeként ilyen formában jegyeztük le a Thurzó Lajos Elemi Iskola diákjai szerint: — Eresszetek át a Jordán vizén! — Nem eresztünk, mer nem tuggyuk, ki népei vattok1 — Lengyelország kirája! — Ajis a mi ellensigünk! — Miféle ellensíkték? — Hidunk lábát étörtéték, Soha még nem csinátátok! — Ácsok vagyunk, ácsorogunk, Hónap déré visszajövünk, Fenyőfábul kifaTagott Arany almát kocoktatunk! — Hunnan veszitek az innen való arany almát? — Kérve kérünk, ha nem attok, úgyis lopunk! Vagy más esetben: — Fölmégyünk a boldagságos Szűz Máriához, Onnan kérünk, Ha nem annak, csak úgy lopunk! 66. — Játszottuk Zentán, a harmincas évek végén. Ugyanezt a variációt figyelhettük meg a zentai Emlék Iskola diákjai közt, a gyűjtés éveiben. Az aranykapu lezárásánál fogva maradtak az „aranyalma”, vagy „aranykorié” oldalon oldalkaput képeztek. A búvó sor minden új oldalkapun is átbújt, de foglyot csak a nagy aranykapu szerzett. 68. — Petrik Anna rövid lélegzetű változata a mai óvodások játéka. 69. — Szabó Annus töredékének „Hej, tulipán, tulipán!” kezdetű részét eddig változatban sem találtuk. 71. — A Kis kácsa fürdiik sorozat egyik típusához tartozik, mint párválasztó,' kifordulóoskás játék. Szövegéiben az 53v és az 54. sz. daltól csak kezdő képében tér el. 72—75. Valamennyi egyszerű kifordulós játék. „Ispdlláng”, német eredetű szó. Szövegének első közlése 1792-ben. (Magyar Hírmondó). (M.N.T.-Gy. 821.). 187
