Burány Béla: Zentavidéki népballadák - Zentai füzetek 8. (Zenta, 1964)

netofonba már nem énekelhetett, (megh. az ötvenes évek derekán). Nyújtott, dús ornamentikájú énekstílusa volt. — Az Ethnographia XLI. évkönyve (1930) Barna Jancsi főhőssel egy makói balladaszöveget tesz közzé. (H. Kovács Mihály gyűjtése). A szöveg kevert, a közismert »Megöltek egy legényt hatvan forintjáért« c. balladával. — Vikár Béla somogyi gyűjteményének jegyzeteiben egy érdekes versszakot idéz Kálmány. Koszorúk c. kötetének egyik balladájából, amely a mi Szabó Vilmánk egyik változata :

»Szabó Julcsa piros alma Föltenném a fogasomra,

Nem a fogasomra való,

Barna Jancsi mellé való«.

13. TÁPAINÉ. — Előbb Cáráné Körmendi Annus a »Farkas Julcsa« dallamára kezdte énekelni. Végül kénytelenek voltunk a közismert »Árvalányhaj lengedez a hegytetőn« dallama alá jegyezni, másik nótagazdag énekesünk, Törteiné éneklése szerint és határozott erősítésére. Komoly örömünkre szolgált, mikor Korponai Mihály és Mihályné elénekelték az általunk közölt dallamot, még két különálló versszakkal. — Lipinszki Mária zentai diáklány »Nótás füzet«-ében a következő két versszakos töredéket találtuk:

Tisza, Duna, Dráva, Száva de sáros,

Arra járnak a kékinges betyárok,

Én is kék inget vetetek a nyáron,

Én is kékinges betyárnak beállók.

Csaplárosné adjon Isten jóestét! —

Adjon Isten kilenc betyár szerencsét! —

A szerencsét már az Isten megadta,

Még az éjjel piros vérit kiontja. —

Sem a dallamára, sem hogy kitől tanulta nem emlékszik. Jellemző, hogy közvetlen utána az »Árvalányhaj lengedez a hegytetőn« van lejegyezve. Közzétett változatára nem találtunk. — 1955. VII. 30-án, Zentán, Puskás Mária 54 éves asszonytól jegyez-45