Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)

Teleki Pál

Gmf Teleki Pál (1879-1941) Budapesten született 1879. november 1-én, gyermek­éveit és ifjúságát azonban a Kővár-vidéki Pribékfalván, a családi birtokon töltötte. A későbbi földrajztudós és tragikus sorsú magyar politikus édesapja, Teleki Géza, rövid ideig belügyminiszter volt a Tisza-kormányban, s a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztét is betöltötte. A szülőföld vonzásában Az eredetileg nyári rezidenciául szolgáló pribékfalvi udvarház a XIX. század végén nyerte el mai formáját; a kortársak különösen szép parkjára és a család tagjainak műveiből összeállított könyvtárra hívták fel a figyelmet. Teleki Pál politikai pályafutásának helyszíneihez kapcsolódnak. 1905-ben a®ibmán többségű somkúti választókerület az alig 25 esztendős fiatalembert küldte a budapesti parlamentbe. A választás előtt tiszte­letbeli szolgabíróként tevékenykedő Pál a kampány során 600 koronát adományozott a nagysomkúti zsinagóga kifestésére; a község magyarul beszélő lakosainak fele ugyanis az izraelita felekezethez tartozott. 1906-ban új választásokat írtak ki. Teleki Pál kihívója ezúttal Alexandra Vaida-Voevod román nemzeti párti politikus volt (később Románia miniszterelnöke). A román nemzetiségű választóival következetesen anyanyelvükön beszélő gróf azonban ezúttal is magabiztosan nyert. A gyér parlamenti munka és a vármegye politikai csetepatéi nem kötötték le a fiatal Telekit. Egy tudósítás szerint 1905 nya­rán fogadást kötött Esterházy György gróffal, hogy Buda­pestről autóval, vagy vonattal lehet előbb a pribékfalvi kas­­élyba érni. A vonaton utazó X

Next

/
Thumbnails
Contents