Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

vából is mintegy 300 képviselő vett részt. Ennek a közgyűlésnek - amelyen magyar értelmiségiek is részt vettek, elismeréssel szólva az összejövetelről - szerte az országban nagy politikai és kulturális visszhangja lett.

NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE

^ ie©Q.

Xv'kö ы У у T

A polgári fejlődés velejárójaként а XIX. század folyamán Nagybányán is számos művelődési intézmény létesült. 1834-ben alakult meg a Kaszinó-egyesület, amely több száz kötetes könyvtárral rendelkezett. 1861-ben a Nőegylet kezdi meg tevékenységét. 1869-ben a Polgári Olvasókör nyitja meg kapuit. Ennek keretében időszakonként dalegylet is működött, könyvtárában a kötetek száma а XIX. század végére eléri az 5000-et.

1892-ben létrejön az Iparos Ifjak Onképző Egyesülete.

1900-ban Schönherr Gyula megszervezi a Nagybányai Múzeum Egyesületet, s 1904- ben a Nagybányai Múzeumot is felavatják. 1896-ban Hollósy Simon vezetésével elkezdi tevékenységét a Nagybányai Festő Kolónia, amely nemcsak egy pezsgő művészeti élet kibontakozását jelentette, de a magyar Barbizon megtisztelő címet is meghozta városunknak. Hollósy távozása után, 1902-ben, a Nagybányai Szabad Festőiskola folytatja a korábbi hagyományokat, élén Ferenczy Károllyal, Iványi Grünwald Bélával, Réti Istvánnal és Thorma Jánossal.

А XX. század elején az 1875-ben indult Nagybánya és vidéke hetilap mellé újabb lapok - Nagybánya (1903) és a Nagybányai Hírlap (1908) - társulnak. A fentebb említett időszakban több egyházi és művelődési intézmény épült. 1860-ban emelték a Híd-utcai református iskolát. 1891-1892-ben a Polgári Leányiskola épülete készült el a volt görög katolikus katedrális tőszomszédságában, mely 1930 után a görög katolikus püspökség rezidenciája lett. 1886-ban épül fel a Szombat utcai izraelita templom, 1896- ban restaurálták a villám sújtotta István tornyot, amelynek millenniumi keresztjét 1897-ben helyezik fel a toronyra.