Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

66 1909-ben épül a Felsőbányái utcában a görög katolikus katedrális. Ezzel egy időben az evangélikusok temploma is teljesen megújult és megnagyobbodott. 1926-ban az egy­kori cintermi főgimnázium tornatermét ortodox templom­má alakítják át. 1910-ben építik a Szent István szállót, az 1874-ben épített és 1905-ben leégett vendéglő és Nagy­szálló helyére. 1909 januárjában gyúltak fel Nagybányán az első villanylámpák (Ganz művek), s 1910. december 31-én, Szilveszter estéjén nyitották meg Nagybánya új vízvezeté­kének első csapját az István-szállóban. Ugyanezen évben vezették be a városba az első telefonvonalakat is. A XX. század elején a vegyipar is gyökeret vert váro­sunkban. 1908-tól kezdődően az alsófernezelyi kohók által kibocsájtott kénes füstöt a kohók közelében épült kénsav­­gyár hasznosítja, amelynek berendezéseit 1920 után a Rényi üveghutának épült telepre költöztették. Ekkor már termelt a Delta fűrész- és parkettagyár a Vasút utcán, a Festékgyár a Tótfalusi úton, a Kapszulagyár a Thököly úton, a Vashámor és gépgyár a Bernáth telepen, a későbbi IMMUM helyén. A kapitalizmus kibontakozása következtében már a XIX. század folyamán megnőtt a munkaerő kereslet, ami rövidesen a város népességének gyors ütemű növekedését vonta maga után. A XIX. század második felében fokozó­dott a környék lakosainak beáramlása. Az 1840. évi statisztikai adatok szerint a városnak 5280 lakosa volt, ebből 2224 római katolikus, 1803 református, 980 görög katolikus, 260 evangélikus és 13 egyéb. 1890-ben a lakosság lélekszáma már elérte a 9838 főt. A vallási hova­tartozás a következőképpen oszlott meg: 3796 római kato­likus, 3601 görög katolikus, 1601 református, 125 evan­gélikus, 701 izraelita, 7 ortodox és 7 egyéb. Tíz év múlva, az 1900. évi magyarországi népszámlálás adatai alapján Nagy­bánya lakossága már elérte all 183 főt. Ebből 4124 római katolikus, 4242 görög katolikus, 1685 református, 143 evangélikus, 963 izraelita, 17 ortodox és 9 unitárius volt. írt és olvasott 5458 személy. A lakóházak száma 2205 volt, amelyből 518 kő- és téglaház, 438 vályog- és 1249 feház. A 2205 házból csak 45 volt cserepes, 2160-at zsindellyel fedtek. 914 személy a bányászatban és kohászatban dolgo­zott, 1243 az iparban, 254 a kereskedelemben, 156 a közlekedésben, 41 a téglagyárnál, 417 személy a mezőgaz­NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
Thumbnails
Contents