Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

66

1909-ben épül a Felsőbányái utcában a görög katolikus katedrális. Ezzel egy időben az evangélikusok temploma is teljesen megújult és megnagyobbodott. 1926-ban az egykori cintermi főgimnázium tornatermét ortodox templommá alakítják át. 1910-ben építik a Szent István szállót, az 1874-ben épített és 1905-ben leégett vendéglő és Nagyszálló helyére. 1909 januárjában gyúltak fel Nagybányán az első villanylámpák (Ganz művek), s 1910. december 31-én, Szilveszter estéjén nyitották meg Nagybánya új vízvezetékének első csapját az István-szállóban. Ugyanezen évben vezették be a városba az első telefonvonalakat is.

A XX. század elején a vegyipar is gyökeret vert városunkban. 1908-tól kezdődően az alsófernezelyi kohók által kibocsájtott kénes füstöt a kohók közelében épült kénsavgyár hasznosítja, amelynek berendezéseit 1920 után a Rényi üveghutának épült telepre költöztették. Ekkor már termelt a Delta fűrész- és parkettagyár a Vasút utcán, a Festékgyár a Tótfalusi úton, a Kapszulagyár a Thököly úton, a Vashámor és gépgyár a Bernáth telepen, a későbbi IMMUM helyén.

A kapitalizmus kibontakozása következtében már a XIX. század folyamán megnőtt a munkaerő kereslet, ami rövidesen a város népességének gyors ütemű növekedését vonta maga után. A XIX. század második felében fokozódott a környék lakosainak beáramlása.

Az 1840. évi statisztikai adatok szerint a városnak 5280 lakosa volt, ebből 2224 római katolikus, 1803 református, 980 görög katolikus, 260 evangélikus és 13 egyéb. 1890-ben a lakosság lélekszáma már elérte a 9838 főt. A vallási hovatartozás a következőképpen oszlott meg: 3796 római katolikus, 3601 görög katolikus, 1601 református, 125 evangélikus, 701 izraelita, 7 ortodox és 7 egyéb. Tíz év múlva, az 1900. évi magyarországi népszámlálás adatai alapján Nagybánya lakossága már elérte all 183 főt. Ebből 4124 római katolikus, 4242 görög katolikus, 1685 református, 143 evangélikus, 963 izraelita, 17 ortodox és 9 unitárius volt. írt és olvasott 5458 személy. A lakóházak száma 2205 volt, amelyből 518 kő- és téglaház, 438 vályog- és 1249 feház. A 2205 házból csak 45 volt cserepes, 2160-at zsindellyel fedtek. 914 személy a bányászatban és kohászatban dolgozott, 1243 az iparban, 254 a kereskedelemben, 156 a közlekedésben, 41 a téglagyárnál, 417 személy a mezőgazNAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE