Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

SZILÁGYI DOMOKOS (1938-1976) KÖLTŐ SZÜLŐHÁZA. MEGJELÖLTE A NAGYBÁNYAI ÉS A SZATMÁRNÉMETI RMDSZ”. A tábla felavatására 1991. május 11-én került sor, Szilágyi Domokos halálának negyedszázados évfordulóján.

Ugyanekkor Szatmárnémetiben mellszobrot, a inagyarláposi református parókia épületén pedig ugyancsak emléktáblát lepleztek le a tragikus sorsú költő emlékezetére.

Ha megállunk a táblánál, a szülőházat is érdemes megtekinteni, ahol egy szerény kis emlékszobában Szilágyi Domokos portrék, verseskötetek és versillusztrációk, egyes költemények kéziratos példányainak másolatai, valamint családi fotók fogadják a látogatót, s emlékeztetnek roppant érzékeny lelkű költőnkre.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a neves kelet-kutató Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) is Nagysomkúton született. Budapesten, Münchenben és Berlinben végezte jogi tanulmányait, de Hollósy Simon tanítványaként Münchenben és Nagybányán festészetet is tanult. Művészettörténetből doktorált, 1906-ban a Szépművészeti Múzeum munkatársa lett. Figyelmét egyre jobban a távol-keleti művészet tanulmányozása kötötte le. 1913-ban megismerkedett Hopp Ferenccel (1833-1919), a vagyonos optikussal és világutazóval, valamint annak gyarapodó keleti gyűjteményével. Miután Hopp Ferenc a magyar államnak ajándékozta villáját és kertjét, hogy halála után a távol-keleti művészetek otthonául szolgáljon, a megalakuló Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum első igazgató-őre Felvinczi lett.

Ettől kezdve a gyűjtemény rendezése, gyarapítása, a távol-keleti művészet és kultúrák kutatása töltötte ki az életét. Számos nyugat-európai és közel-keleti tanulmányút után 193 5-36-ban egyéves tanulmányutat tett Kínában, Japánban és Koreában, miközben a múzeum számára is gyűjtött műtárgyakat. 1926-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanára lett, 1939-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetem művészettörténet tanszékére kapott tanári kinevezést. 1940-től az egyetemmel együtt Kolozsvárott folytatta a tanítást, ahol újraindította és páratlanul népszerűvé tette a szemléltető művészettörténeti oktatást. Kitartó fáradozással szervezte meg 1941-ben az Erdélyi művészeti kiállítást, amely első ízben adott számot Erdély alkotói értékeiről. Munkásságának orientalista alapvonulata ebben a korszakában sem kerülhető meg, kolozsvári

EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK