Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Még sok mindenről mesélnek Kővár kövei: árulással, csellel történt várfoglalásokról, itt működő pénzhamisítókról (Miklós mester, 1551), elítélt szombatosokról (Péchi Simon, 1637), nagy fejedelmek látogatásairól, vitéz várkapitányokról, az 1681-es pestisjárvány elől ide menekülő jezsuita szerzetesekről... Itt raboskodott haláláig Zólyomi Dávid, a mezei hadak főkapitánya és háromszéki főkapitány, „I. Rákóczi Györgynek eleinte kedves embere, akit azonban később hatalmaskodása és féktelen zavargásai miatt a fejedelem felségárulási perbe fogatott s 1633-ban előbb Fogaras várába, később pedig a Gyulafehérvárott kimondott ítélet alapján Kővárba vitetett, ahol 16 évi rabság után 1649-ben meghalt”. (Palmer Kálmán)

Az erődítmény a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leverését és a szatmári béke megkötését követően sokáig az elégedetlen, magát meg nem adó középnemességnek nyújtott védelmet, ezért 1713-ban Rabutin osztrák tábornok parancsára levegőbe röpítették.

Kővár romjait két útvonalon, jobb gépkocsival akár négykeréken is megközelíthetjük. Utóbbi esetben a Sárosmagyarberkeszt Kővárremetével összekötő útról Berkeszpataka felé kell letérnünk (itt tábla is jelzi az útvonalat). A falut átszelő út kanyarulatánál, egy jobbra kitérő meredek utcán kaptatunk fel az erdős dombhátra. Az út egy darabon az erdő vonalát követi; átellenben, a homokos, löszös talajban megkövült levéllenyomatokat, fosszíliákat találhatunk. Az elágazásnál jobbra térve, egy eleinte lejtős-meredek útszakaszt követően szétszórt házak között közelítjük meg a Szerny vonulatát, ahol keletre (balra) fordulva érkezünk a hajdani vár bejáratához, pontosabban az azt jelző felújított bástyamaradványhoz.

Ha a Berkeszpataka feletti fosszíliatelepet követő elágazásnál nem jobbra, hanem balra térünk, rövid idő alatt kiérkezünk a gerincre, ahonnan beereszkedhetünk az alattunk kanyargó Lápos szorosába. Csodálatos, vadregényes útvonal vár reánk, amelyre azonban érdemes egy teljes napot reászánni. A „Biserica vacilor” (Tehenek temploma) elnevezésű tisztást érintve átkelünk a Lápos itt még sekély, kavicsos medrén, majd vagy az egyre szűkülő völgy meredek oldalában húzódó ösvényen, vagy a parton haladva (helyenként a vízbe ereszkedve) megyünk tovább folyás-248 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE