Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

TÚRALEHETŐSÉGEK A ROZSÁLY-GUTIN HEGYSÉGBEN 201

a csillogó zúzmarába burkolt törpe áfonyabokrok tető takaró szőnyegén, s a csillogástól káprázó szemünket az észak felőli égbolt üdekék színében megpihentetjük. S mások a színek, amikor télen át a patyolat fehér hóval fedett végtelen hosszúnak látszó hegytető km-es lejtőin száguldva lábszánkózunk. Ezek mind olyan kiváltságosán szép, felejthetetlen kirándulási élmények, amelyek ily tökéletes természeti összhangban csak itt érezhetők”.

A XX. század elején Siegmeth Károly, felérve az 1307 méter magasan álló csúcsjelzőhöz, elgyönyörködött a nagyszerű kilátásban és lelkesen sorolta mindazt, ami szemei elé tárult: a közelben „a viharállott sziklabástyák. Nyugat felé a Femezely völgye kohóival és házsoraival... A háttérben a Nagybánya felé húzódó hegysor emelkedik, s a Fraszineasza mögött a sziklás éles körvonalú Kis-Pietrosz (1201 m). Dél felé, a völgy kijárata mellett fekszik Nagybánya a Keresztheggyel. Távolabb mögötte a Szamos terjedelmes völgyrónasága kezdődik... Lábaink alatt látjuk Kisbánya idillikus völgyzugát, honnan egy kissé meredek oldaláról is megmászható a Rozsály. A Bányahegy és a Feketehegy által hűségesen megvédve fekszik Felsőbánya a Zazar szép erdős völgyében... Kelet felé a főgerinc a Gutinig ellátszik ... A Gután egy falakkal körülvett várhoz hasonlít, meredeken felfutó lejtőkkel, védve kétfelől a Szekatúra és a Kis-Gutin bástyáival, s megkoronázva középen a főcsúcs által. A legnagyobb mértékben vonzó és formákban gazdag kép”. Ha még megemlítjük a Rozsályról északnak látszó Nagypeleskét (1291 m) és Kőhátot is, úgy hisszük, elég kimerítően vázoltuk a környéket. Távolabb emelkednek a Máramarosi havasok, a Cibles és a sztojkai Sátorhegy.

A Rozsályról észak felé ereszkedve 916 méter magasságban találhatjuk az Izvorát (Forrásliget). „Ez egy nagyon szép fennsík, 1000 hold kiterjedésű mezővel, szemközt a Gután nyugati oldalának gyönyörű, impozáns kőszikláival, fenyőligetekkel. Szarvasmarhák és juhok százai legelnek itt, mégis az idegeinek pihentetését kereső kiránduló napokig, sőt hetekig a komoly természet igazi magányában üdítheti fel testét és lelkét" - írja Krizsán P. Pál 1933-ban.

„Az Izvora színpompás gazdagsága minden évszakban új, csodás gyönyörűséget tár figyelő szemünk elé. Hogy