Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

elég tágas arra, hogy az eredetileg 4x8 méteres (!) vásznat feszítőrámára rögzítse. Ez a műterem a lakóház udvari bejárata előtt (az utcai kerítésnél) állott. A ház mai tulajdonosa, Grigáné Balázs Júlia - B. Csizér Lilla nagybányai festőnő lánya - szülei elbeszéléséből mindkét műterem helyét pontosan azonosítani tudja. Két és fél évi megfeszített munka után, 1896 tavaszára lett készen a hatalmas mű. Rendkívüli volt az érzelmi hatása, hiszen az aradi tragédia kortársai, közvetlen gyászolói közül még sokan életben voltak, sőt az események állítólagos szemtanúi is éltek. Politikusok, írók, esztétikusok, művészek egyaránt lelkesedtek a műalkotásért, Thorma neve országszerte ismertté vált.

Búcsúzzunk el a Thorma-háztól és forduljunk vissza a Főtér irányába. A Felsőbányái utca baloldalán (22. szám), az evangélikus templom közelében láthatjuk azt az épületet, amelyben Révai Károly (1856-1923) költő és műfordító élt. Több vidéki lap szerkesztője, munkatársa volt. Versei, műfordításai zömmel a Nagybánya és Vidékében, a Nagybányai Hírlapban és a Nagybányában jelentek meg. Önálló kötetei: Aranyos Erzsiké megérkezett, Rákóczi, Delelő, Alkonyat. Fordításai közül a Coybuc György költeményei-t, és a Román költőkből-1 (Bran Lőrinccel) említhetjük. Érdemes felidéznünk dr. Moldován György előszavát, az utóbbi, 1910-ben Misztótfalun kinyomtatott műből: „Ez a kötet, bár szerény, írójának megszerzi az elismerés koszorúját, mert amíg egyfelől a magyar irodalmat gazdagítja, addig a kölcsönös megismerésben utat mutat, amelyen vajha minél többen haladnának. Ez volna a mi közös célunk, közös óhajunk.” Az 1928-ban Bitay Árpád által összeállított Műfordítások román költőkből című kötet-SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN

1