Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE ben Révainak 8 Eminescu és 13 Co§buc fordítása szerepel. Révai az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Petőfi társaság tagja volt, s a század elején megalakult nagybányai Teleki Társaság alakításának kezdeményezője, majd elnöke volt. Sírja a római katolikus temetőben található. A költő háza melletti lelkészlakban (20. sz.), közvetlenül a templom mellett élt évtizedeken át Révész János (1863-1933) evangélikus lelkész és leánya, Révész Mitó. A nyíregyházi születésű lelkész 1885-ben fiatalemberként került városunkba. A fiatal tiszteletes hamar beilleszkedett az itteni társadalomba. Nemcsak hívei lelki életéről gondoskodott, hanem mint városi tanácsos és kiváló szónok Nagybánya gazdasági és művelődési életének fontos pillére lett. Jelentős szerepet játszott a Hollósy-féle festőiskola itteni megtelepedésében, 42 éven át (1891-1933) volt a Nagybánya és Vidéke szerkesztője, majd a századfordulótól tulajdonosa. Hetilapjában krónikásként figyelte mindazt, ami a városban és a környéken történik, s állásfoglalásaival legtöbben egyet is értettek. A bányaváros közügyéit helyezte előtérbe, harcolt a közönyösség ellen. Cikkeiben tárgyilagosságra törekedett. Amint megfogalmazta, lapjának célja a „társadalmat érdeklő közérdek és szenzáció nélküli hírszolgáltatás”. Lapja „gyűjteménye a XIX. és a XX. századfordulói Nagybánya történelmének”. Alapító tagja a Teleki Társaságnak. „O volt városunk élő lexikonja, mert 48 évre visszamenőleg nem volt olyan nevezetesebb esemény, vagy jobban ismert egyén, amiről, vagy akiről ne tudott volna valamit elbeszélni. Számon tartotta városunk lakosait.” (Dr. Stoll László: Meghalt a krónikás) Leánya, Mitó verseivel, újságcikkeivel gyakran találkozott az akkori olvasó. Ónálló kötetei is megjelentek: a Tavaszvirágok (1928), s a posztumusz Révész Mitó nótái (1937). A Felsőbányái utca 18. sz. alatti evangélikus templom, a XIX-XX. század fordulójának jellegzetes szecessziós nagybányai alkotása. Amikor Kopácsi István hatására Nagybánya lakossága 1547-ben a reformáció hívévé vált, még nem különültek el egymástól annak különböző felekezetei. A XVI. század második felében azonban a Luther tanait követők elváltak a kálvinistáktól. Utóbbiak megmaradtak a Szent István templom birtokában, míg az evan-114
