Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
62 TÖRTÉNETI MONDÁK Mondák a törökökről A Kereszthegy nevének eredete 3. A törökök, amikor megtudták, hogy a Zazar-hegy kincset rejt magába, el akarták foglalni, de a bányászok nem engedték. A törökök benyomultak a bányába. A harcban nagyon sokan elpusztultak, de megvédték a bányát. A halottakat eltemették, de nem győztek mindegyiknek keresztet csinálni. Ezért a hegy tetejére állítottak egy nagy keresztet, ma is látható. Azóta nevezik Kereszthegynek. [Nagybánya-Veresvíz] A Török-erdő 4. Egyszer a törökököt úgy elkenték a bányaiak, hogy csak úgy porzott. Beszaladtak az erdőbe, de utolérték őket, s mindet lekaszabolták. Csak a szultánnak sikerült bebújni egy kunyhóban a sifonba. Ott cidrizett, de nem akadt rá senki. Mikor a magyarok elmentek, előbújt, és elkezdett kiabálni a katonáinak, de mind le vót már gyilkolva. Látta, hogy nincs más hátra, menekülni próbált, de nem tanálta meg az utat. Addig bolyongott, míg eltévedt, oszt meg is halt, vagy a farkasok széttépték. Azóta hijják azt a helyet Török-erdőnek. [Nagybánya-Veresvíz] A Rákóczi-szabadságharc A BÓDON-KÚT 5. Bódon András híres kuruc kapitány volt. A Lapos-erdőnél legyőzték a labancokat, de nagyon megszomjaztak. Bódon András elindult vizet keresni. A jegenyefák alatt talált is egy forrást, de abban egy nagy fehér kígyó tanyázott. Mikor Bódon András lecsapta a kígyó fejét, egy nagy dörgés hallatszott, amitől a várbeli labancok úgy megijedtek, hogy menten elszaladtak, a város pedig kuruc kézre került. A forrást Bódon-kútnak nevezték el. [Nagybánya-Veresvíz]
