Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
NÉPSZOKÁSOK .49 Sokban hasonlít a nagybányai betlehemeshez az a máramarosszigeti betlehemes játék (1357.), amire Balogh Béla talált rá a Román Országos Levéltár Máramaros Megyei Igazgatóságának archívumában. E máramarosszigeti játék a nagybányaihoz hasonlóan e műfaj egyszerűbb változatát képviselő pásztorjáték, azaz kevesebb szereplőből és jelenetből áll, mint a népi színjátékot dramatikus formában megjelenítő, klasszikusnak mondott - erdélyi típusú - betlehemes. A nagybányai és máramarosszigeti pásztorjátékban egyaránt feltűnő „török” e népi színjátékok leginkább egyedi jellegzetessége, ugyanis a török alakja más tájak általunk ismert betlehemeseiben nem fordul elő. Míg Nagybányán egy, Máramarosszigeten két török szerepel a pásztorjátékban, ám a darabban betöltött funkciójuk azonos: az angyali jelenés alkalmával, a játék elején jelennek meg, és ők azok, akik a templom alakú betlehemet hordozzák. A török alakja e pásztorjátékokban talán a teljesebb betlehemesek részét képező háromkirályok látogatásában, illetve a Heródes-jelenetben szereplő szerecsen királyra, az egyik napkeleti bölcsre utal, ám mint szereplő, ez az alak a profánabb témájú dramatikus játékokból is átkerülhetett az észak-partiumi bedehemesekbe (a szatmári farsangi alakoskodó szokásokban is gyakran szerepel egy törököt szimbolizáló figura).105 Dramatikus népszokásokról írott monográfiájában egy helyütt Ujváry Zoltán is utal rá, hogy némely helyen a Heródes-játék egyik szereplője is török maszkos alak,106 s mely figura a román karácsonyi népszokásokban is kimutatható.107 Mint azt Balogh Béla a játék szövegéhez fűzött kommentárjában írja: „Az itt közölt betlehemes játékot valószínűleg 1859-ben írták le. A betlehem rajzát, ennek méreteit, a játékban előforduló személyek öltözetének leírását és a játék szövegét minden bizonnyal egy diák vetette papírra. Az is lehet, hogy a játék leírása a Máramarosszigeti Református Líceum diákjai részére kiírt pályamunka eredménye. Később aztán valaki megkísérelte »színre vinni«. A szöveg szélén található, színes ceruzával történt megjegyzések és a jelenetek logikus sorrendbe állítási kísérletei erre (is) utalhatnak. Az első szöveg mellett egy másik is található. Az írás jellege alapján ezt is diák írhatta, aki főként a betlehemi játék során elhangzó ének és beszéd rögzítésére törekedett. Mivel a második variáns énekbetétei az elsőtől sokban különböznek, ez utóbbi szöveg közlését is indokoltnak tartjuk.”
