Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)

Tartalom

NÉPSZOKÁSOK .47 adtak elő a telet búcsúztató népi travesztiát, majd egy bá­­nyászruhába öltöztetett bábút égettek el imitált prédikáció és jajveszékelés közepette (1318.). Felsőbányán a Katolikus Legényegylet tagjai (csakis fér­fiak!) farsang idején minden évben előadták az ún. Zsu­­zsanna-játékot. Mint azt egy Sebestyén Gyula által 1909-ben készített fotó megörökíti, e bibliai tárgyú dramatikus játékot (népi misztériumjátékot) Felsőbányán tízen adták elő." A két öregember által fürdés közben meglesett, majd házasságtö­réssel hamisan megvádolt asszony története a szatmári népi színjátékokban is happy end-del végződik: a férj megbocsát, az igazság kiderül, és végül a Zsuzsannát hamisan megvádoló véneket ítélik el (1319.). A Zsuzsanna-játékot a ránk maradt szövegek tanúsága szerint a 20. század elején a Szatmári-bá­nyavidék másik két településén is előadták,100 sőt egyes ada­tok szerint Rónaszéken is ismerték és játszották.101 Ez az ótestamentumi történet kivált a magyarországi németek kö­rében volt nagyon népszerű: a felföldi Bártfán az iskola rek­tora, Stöckel Lénárt által írt dramatikus játék szövege foko­zatosan folklorizálódva a bányavárosokban is gyorsan elter­jedt, így Eszak-Partiumban az aranybányászokból és sóbá­nyászokból álló laikus társulatok adták elő.102 Az inkább evangélikus németek által lakott felföldi váro­sokkal ellentétben a szatmári és máramarosi bányavidéken az ott lakók római katolikus vallása is éltette e szokáshagyományt. Hasonlóképpen a Nagyhét szokásrendjéhez, mely Nagybánya vidékén ünnepélyes keretek között zajlott le (nagycsütörtöki oltárfosztás, Jézus temetése, a Máté-passió és a Lukács-passió éneklése, Jézus testének őrzése - 1320.). Jellegzetes katolikus ünnep Nagybánya vidékén Űrnapja is. Szigorú dologtiltó nap lévén, e napon az ünnepi szentmisét máig is körmenet követi. Helyi sajátosság, hogy a menetben egy fehér kesztyűs, öltönyös bányász két bányászkalapácsot visz, s azokat az oltároknál mintegy tiszteletadásképpen össze­üti (1324.). E vidéken húsvét mellett a legjelentősebb tavaszünnep május elseje, mikor is - Koltón és Monoban egyaránt - a le­gények májusfa állításával kedveskedtek a szeretőjüknek (1321-1322.). Táji sajátosság, hogy az április 30-án éjjel fel­állított és színes szalagokkal, orgonavirággal feldíszített nyír­fát a nem a fiúk, hanem lányok őrizték, nehogy más legények elvigyék és a többi lánynak adják.

Next

/
Thumbnails
Contents