Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BEVEZETES 40 legfőbb máramarosi sajátossága - azon túl, hogy a többi Kárpát-medencei előfordulástól eltérően kivételesen sóbányászok körében lelhető fel - maga a hiedelemalak elnevezése, ugyanis azt a Gutintól északkeletre többnyire bányapásztor (bányipásztor) névvel illetik, de előfordul a bányimanó, bányitörpe megnevezés is (Nagybánya környékén inkább csak bányatörpének, bányarémnek nevezik a bányaszellemet).89 Külső megjelenésében, tevékenységi körében a máramarosi bányapásztor többnyire hasonlatos a más bányavidékekről ismert szellemlényhez: figyelmeztet a közelgő szerencsétlenségre, megsegít egyes szegényebb bányászokat (118., 121., 129-133.), valamint bosszút áll az őt ért sérelem miatt (122-128.), ám fellelhető néhány speciális vonás is e kistáji hiedelemkörben. Mint azt máramarosi gyűjtései kapcsán Csordás Hona írja: „A bányaszellem mindkét vidéken segítőkész, igazságos, de míg a Nagybánya környéki bányipásztor többnyire ellenszolgáltatás fejében segít a bányásznak (élelem, hallgatás), a rónaszéki bányimanó nem kíván semmiféle ellenszolgáltatást, még hallgatást sem, legfennebb próbára teszi a bányász becsületességét, jószívűségét. Ebből következik, hogy az ellenszolgáltatást kívánó bányipásztor, ha nem teljesítik a feltételeit, kegyetlenül megtorolja a bányászokon, rendszerint halállal fizetnek a hallgatást vagy egyéb tilalom megszegéséért. A rónaszéki bányimanó sajátos, jóságos figura, csak segít, de nem követeli az egyszerű bányász halálát, csak a bányászokkal kegyetlenül bánó felügyelőét. Megjelenési formájában is különbözik bizonyos mértékben egymástól a bányaszellem az említett két vidéken. Míg Nagybánya környékén (az általam gyűjtött és a Szmik Antal felsőbányái monográfiájában szereplő hiedelemmondák alapján) a bányipásztor rendszerint gyönyörű új bányászruhában jelenik meg, a rónaszéki bányimanó amellett, hogy szintén jelentkezik a sóbányászok jellegzetes öltözékében, salaváriban is, megjelenik királyi ruhában és a környező román és ukrán falvak lakóinak öltözékében: gubában, kucsmában, bocskorral és tarisznyával. A Nagybánya környéki bányipásztor nemcsak jelen van a bányában, nemcsak megmutatja az aranyérc helyét, hanem dolgozik is a bányász helyett. A rónaszéki bányimanót nem látták dolgozni. Pénzzel segíti a rászorultakat, megkönnyíti a bányász munkáját, de főként jelen van a bányában, lát, hall és tud mindent.
