Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
38 BEVEZETES tek le mellette, s innen ered a kút neve. Költőn még azt is hozzáfűzték, hogy azóta élnek cigányok a faluban (80.) - ami viszont nem szerepel Szilágyi Erzsébet gyűjtésében, ám Költőn többen is felemlítették, hogy ottani időzései alkalmával Petőfi is többször megfordult e forrás mellett és maga is ivott a vizéből. A népes és sokszínű nagybányai helynévmagyarázatok olyan népi etimológiák, melyek hol puszta közlések (szakszóval: mondái diték) csupán, ám esetenként költői formát is ölthetnek. Ez utóbbi csoport színesebb szövegeit képviselik azok a hagyományok, melyekben jól láthatóan a hiedelemvilág ihlette a névmagyarázatot. Ilyen a varázsló által elsüllyesztett Mányi várának mondája (84-85.) és a boszorkány által elátkozott lányokra emlékeztető Szilvás-mező (88.), a Szűzkő több szövegváltozatban is elterjedt névmagyarázó története (94-96.), köztük az, amely a rossz szellemet kikosarazó, ám az ördög által kővé változtatott árva lányokról szól (96.). Az ördögök kísértése, ördögök incselkedése az alaprétege számos további nagybányai helynévmagyarázó mondának (Almás-mező, Dura-domb, Ördög-domb - 87., 99-100.), s a hiedelemvilággal érintkező helynévmagyarázó narratívumok között szó esik még a Virághegyet virággal beültető tündérről (103.), a szőlőtermést éjjelente őriző angyalokról (Angyal-domb: 101.), továbbá sárkányokról, mely lények a Kereszthegy és a Fekete-hegy barlangjaiban éltek, és amely szörnyektől az ott nagy bőségben termő feketeáfonya is ered (102., 104.). Számos helynévmagyarázat a történeti mondáknak és betyármondáknak is szerves részét alkotja, azonban van úgy, hogy a történeti miliő a népi elbeszélésekben inkább csak színező elem. Ilyen Felsőbánya román nevének a római korra visszautaló és a helybeli románok által mesélt névmagyarázó regéje (107.), valamint mindazon magyar hagyományok, melyek különféle formában a tatárok és törökök Nagybányán jártára emlékeztetnek (110-112.). Hiedelemmondák és hiedelmek Görbe István gyűjtésében általános iskolás diáklányok elmondásában két olyan eredetmagyarázó monda is szerepel, melyek nem helyek és helynevek, hanem teremtmények és
