Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
HELYT MONDÁK 37 amely az ünneprontók témakörén belül az isteni büntetés egy eddig ismeretlen mondatípusát formálja meg. A rónaszéki Kurucz-bánya beomlásának mondái történetét 2008 nyarán Rónaszéken és Aknasugatagon is elmesélték. Az itt közölt szövegváltozat (69.) lényege hasonlóképpen az, hogy a sóvágók egész héten ingyen dolgoztak, és fizetség gyanánt az a só illette meg őket, amit vasárnap kibányásztak. Egy alkalommal azonban vasárnap reggelén olyan hatalmas sótáblára bukkantak, hogy a szentmisére hívó harmadik harangszóra sem hagytak fel a munkával - ám a bánya csakhamar rájuk szakadt. Sóvárszky Lajos rónaszéki születésű tanító az 1970-es években arra is emlékezett, hogy egy bizonyos Kriizsei Erzsébet nevű máramarosszigeti költőnő versbe is foglalta a jeles esetet, s ugyancsak ő mondta el egy helybeli öreg bányász elbeszélése nyomán azt a hiedelemtörténetet, miszerint a beomlott bányába veszett sóvágók szellemei - nem lelvén lelki nyugalmukat - a Kurucz-bányában még sokáig kísértettek (70.). A Nagybánya-vidéki mondakincs kifejezetten gazdag a forrásokról, vízfolyások eredetéről szóló különféle népi elbeszélésekben. A Kereszthegy egy bővizű forrását egy helyi monda szerint még Jézus fakasztotta, mikor Szent Péterrel a földön járt, s e történet szerint maga a hegy is Jézus sziklába ütött, vizet fakasztó kővé vált keresztjéről kapta a nevét (72.). A forrásfakasztás ilyetén csodaszerű módja a Hármas-forrás és a Markovics-csorgó keletkezéséről szóló veresvízi mondákban is feltűnik (73-74.), s az isteni gondviselést példázzák a Rozsály bővizű forrásairól szóló pásztorhagyományok is (75.). Költői folklórmotívumok fémjelzik a nagybányai Szentjános pataka, valamint a Veresvíz névmagyarázó eredetmondáját is: míg az előbbi egy bánatos asszony könynyeiből fakadt, az utóbbi egy ott balesetet szenvedett leány kifolyó véréről kapta máig használatos elnevezését (77-78.). Sokat sejtetőek a Nagybánya határában fakadó, a Szent Ilona kútja nevet viselő melegvizű forrással kapcsolatos hiedelmek, melyek kimondatlanul bár, de az erdélyi néphit archaikus rétegét jelentő tündér-hiedelemkor valamikori helyi ismeretére figyelmeztetnek: e különleges forrás környékén még télen is zöld a fű, és a néphit szerint aki Szent Ilona napjának éjjelén iszik belőle, az örök életére okos és szerencsés lesz (79.). A kohói Vajda-forrás már sokkal prózaibb hagyományokra utal a nevében: állítólag sátoros cigányok teleped
